2018. december 2-án, Advent első vasárnapján, miközben meggyújtjuk az adventi koszorún az első gyertyát, érdemes átgondolni, hogy miként készülünk karácsonyra. A természet pihenni készül, mi pedig egyre csak pörgünk.
Ahhoz, hogy karrierünket hosszú távon is sikeresnek nevezhessük, rendkívül fontos, hogy az elméleti és a gyakorlati tudásunkon kívül a kreativitásunkat, és a tevékenységünk iránti érdeklődésünket is megőrizzük.
Napjaink világában általános jelentésvesztést figyelhetünk meg. A legtöbb ember nem tudja, mi is igazán fontos az életében. Ha csak annyit kérdezek magamtól: mit is akarok igazán? – már nagyon tanulságos dolgokhoz juthatok.
Természetes, és időnként mindenkivel megesik, hogy elbizonytalanodik, nem találja a helyét, nem tudja, hogyan, merre tovább. Nekik küldöm az alábbi lélekemelő, erőt adó sorokat, Shakti Gawain tollából.
Sok mindenkit, és sok mindent szeretek az életemben, de nem mindenáron. Egyetértek azzal a mondással is, hogy az élet nevű játékban te döntöd el, hogy játékszer vagy játékos leszel, ezért aztán folyamatosan szelektálok.
Felgyorsult világunkban is törekszem az emberi tempóra, és a számomra fontos értékek megtartására. Életem fontos részei a tanulás, és a munka, de ahogy a telefonomnak, úgy nekem is szükségem van feltöltődésre.
Fésűs Éva írónő szerint „A mesék és a versek azért kellenek, mert érzelemdúsabb, színesebb lesz tőle az élet.” Én pedig nagyon szeretem szívhez szóló meséit, amelyek gyerekek és felnőttek számára is tanulságosak.
Teljesen természetes, hogy időnként mindannyiunknak vannak kellemetlen, negatív érzései, mint például harag, szomorúság, félelem, szorongás, irigység, … Nem tartom jó megoldásnak, ha ezeket elnyomjuk, és…
Mindenkinek megvannak a maga bizonytalanságai önmagával szemben, ám a másokkal való összehasonlítgatás mindig fals eredményre vezet, hisz senki életét nem ismerhetjük annyira, mint a sajátunk.
Hétköznapjaink zsúfoltsága során dolgainkat szinte robotpilóta beállítottságban végezzük, melynek egyenes következménye, hogy közben átsiklik figyelmünk számtalan csodás pillanaton is. Milliónyi inger ér minket,
„Ha kételkednél az élet erejében és a megújulás hatalmában, csupán figyelj az óriási kőtömb észrevehetetlenül piciny résén áttörő fűszál csodájára.” S. Dowrick – Egy újabb tanmese, újrakezdésről, megújulásról.
Legutóbbi hozzászólások