Te miért csinálod?


“Napjaink világában általános jelentésvesztést figyelhetünk meg. A legtöbb ember nem tudja, mi is igazán fontos az életében. Ha csak annyit kérdezek magamtól: mit is akarok igazán? – már nagyon tanulságos dolgokhoz juthatok.

 

 

A legelső válaszok legtöbbször tapasztalatainkból és társadalmi kondicionáltságunkból következnek, vagy az határozza meg őket, hogy mi magunk mit tartunk lehetségesnek.

De tegyük csak fel magunknak újra és újra a kérdést, úgy, hogy minden alkalommal egy kicsit mélyebbre hatolunk, és hozzátesszük azt is: Miért akarom ezt a dolgot? – és feltehetően hasonló következtetésre jutunk majd, mint annyian mások. Hiszen végeredményben valamennyien azt szeretnénk, hogy jobban érezzük magunkat belül, hogy békében éljünk, hogy elkerüljük a szenvedést.

Azt hisszük, hogy a külsődleges dolgok – pénz, karrier, nyaralás, egy jobb kapcsolat – majd boldoggá tesznek bennünket, pedig éppen ellentétes célt szolgálnak. Hiszen végeredményben mindannyian tudatállapotunkat szeretnénk javítani.

Ez persze nem azt jelenti, hogy hagyjuk ott a munkát, és csak belső békénkkel törődjünk. De fontos, hogy állandóan tudatában legyünk: a munka vagy a pénz nem önmagában való érték, csak eszköz arra, hogy elérhessünk egy mélyebb, spirituális célt.

Óriási különbségek vannak abban, hogy mennyire tartalmas dologgal foglalkozunk. A legalsó szint az, amikor valaki csak azért dolgozik, hogy megkapja érte a fizetségét – hogy ezért mit kell tenni, nem számít. Nyilvánvalóan létezik számos olyan munka, amit el kell végezni akkor is, ha nincs benne különösebb belső tartalom. Akinek nincs állása, az hajlandó ilyet is elvállalni, de talán eljön majd az idő, amikor a tartalmatlan munkák egy részét gépek veszik át, és az emberek értelmesebb dolgokkal foglalkozhatnak.

A második szint az, amikor olyan dologgal foglalkozunk, ami valóban érdekel bennünket, szívesen tesszük, sőt, olyan, mintha a hobbink lenne. Szerencsés eset, ha valaki a hobbijával pénzt is tud keresni. Ez már ideális állapotnak tűnhet, pedig még nem ez a legmagasabb szint, hiszen az ilyen típusú munka pusztán szórakoztató időtöltés is lehet.

A következő szint az, amikor megkérdezzük magunktól: Valóban van értelme annak, amivel foglalkozom? Van valami célja? Személyem kiteljesedését szolgálja?

Ha tudunk válaszolni ezekre a kérdésekre, vagy ha meg tudjuk találni azt a tevékenységet, ami szórakoztató és ezzel együtt valami kiteljesedést hozó cél felé vezet, akkor igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat.

Az, hogy valaki milyen szintet ér el, függ attól is, hogy mennyire ambiciózus. De, hacsak nincs óriási létbizonytalanságban, az első szinten mindenképpen túl kell lépnie. Aki csak pénzkereseti céllal dolgozik, az ahogy elvégezte a munkáját, azonnal el is feledkezik róla. Becsukja maga mögött a hivatal vagy az üzlet ajtaját, és azon kezd gondolkodni, hogyan költse el azt a pénzt, amit megkeresett.

Én úgy látom, az a legjobb megoldás, ha valaki a magánéletét egyeztetni tudja közösségi tevékenységével, méghozzá úgy, hogy szórakoztató is legyen, és tartalmas is. Ekkor tud valaki kiteljesedni testben és lélekben egyaránt. Ehhez azonban mernünk kell követni késztetéseinket, és követni a megérzést, amely elvezet az életben általunk elérni kívánt dolgokhoz.

Itt is van persze egy csapda, egy olyan csapda, amely ha nem is mindenkinél, de nagyon sokak életében jelen van, főleg a nyugati világban: az a megcsontosodott szkepticizmus, hogy kell-e, lehet-e hasznára lenni a társadalomnak és harmóniában élni a természettel.

Arról a gondolkodásról beszélek, amely szerint önáltatás célokról és tartalomról beszélni – úgyis mindenki csak azért dolgozik, hogy pénze legyen. A kifutófiútól és a segédmunkástól kezdve a cégvezetőig és az államelnökig mindenki úgyis csak a megélhetéséért robotol – és próbál meggazdagodni, ha tud.

Aki így gondolkodik, az nem törődik az értelmes munkával vagy a teljesítménnyel, csak az érdekli, hogy mennyi van a bankszámláján.”

László Ervin: A tudat forradalma – részlet

Te hogy látod mindezt? Te miért csinálod, amit csinálsz? Ha nem tetszik a jelenlegi szinted, hajlandó vagy rá, hogy változtass?

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.