Útravaló – nem csak mára


Elkezdődött egy új év, az idei első iskolanap, munkanap, ezért évkezdésre, hétkezdésre hoztam pár ébresztő, lélekerősítő, útravaló gondolatot, mivel nagyon nem mindegy, hogy mit táplálunk magunkban.


Legelőször is azzal kezdeném, hogy teljesen felesleges energiapocsékolás, ha letagadjuk azt, ami most jelen van az életünkben. Tervezni csak úgy tudunk, ha előbb tisztázzuk, hogy most hol vagyunk. Tudod, a GPS is csak úgy tud útvonalat adni, ha előtte rögzíti a kiindulási helyszínt. 🙂

Ezért pozitív vagy negatív értékelés nélkül, csupán a tényekre támaszkodva tisztáznunk kell, hogy honnan indulunk. Ehhez kíméletlenül őszintének kell lennünk önmagunkkal szemben, ez kikerülhetetlen, ha bármiben is változtatni szeretnénk. Ahogy sok minden mást, úgy ezt sem teheti meg más helyettünk, és mi sem tehetjük meg mások helyett.

„Te magad vagy az, akit születésedkor rád bíztak, elsősorban magadért vagy felelős életed során. S a másokért való felelősségérzet első helyen – ámbár jóságnak és önzetlenségnek tűnik – ravasz ördögi csapda, ami eltérít attól, ami elsődleges dolgod a Földön.” Popper Péter

Ahányan vagyunk, annyiféleképpen látunk sok mindent. A saját életünket pedig mi ismerhetjük a legjobban. A tanácsokat meg lehet hallgatni, de a következményeket mindig magunknak kell viselni. Ha mások véleménye túlságosan meghatározza az életünket és döntéseinket, ha mindig másoknak akarunk megfelelni, akkor nem a saját életünket éljük.

„Ne azzal törődj, ki hogyan vélekedik rólad. Egyedül az számít, gondolataid, cselekedeteid hogyan hatnak vissza rád. Ha érzésvilágod zaklatott és elégedetlen, változtatnod kell benső helyzeteden, különben lelked sorsidéző mechanizmusa nem tud olyan állomásokhoz kapcsolni, amelyek segítségével nehézségeidet megoldhatod.” Szepes Mária

Mint a hagyma héjának burkai, úgy rakódnak egymásra a döntéseink által kiváltott okozatok, következmények. Egyikünk sem tévedhetetlen, van az úgy, hogy nem ismerünk minden kellő információt, ezért téves lesz a következtetésünk, és így a döntésünk is. Egy szituáció azonban csak akkor probléma, ha problémaként tekintünk rá, és eszerint is reagálunk rá.

„Ha problémával kerülsz szembe, hátrálj egy lépést, és kérdezd meg magadtól, miként lehetne felfogni lehetőségnek – újításra, építésre és javításra!” John C. Maxwell

Hit nélkül nem lehet élni, és itt most nem a vallásról van szó, csak arról, hogy mindenki hisz valamiben. Fontos kérdés ilyenkor magunkhoz, hogy ez a hit vajon előre visz vagy gátol engem?

“Minél jobban hiszel kiválasztott célodban és abban, hogy elérheted azt, annál biztosabb lehetsz, hogy így fog történni.” Shakti Gawain

„Az élet legalapvetőbb választása az, hogy kinyílunk vagy bezárkózunk-e, kreatív és önkifejező energiáinkat pozitív vagy negatív módon nyilvánítjuk-e meg a világban. Bármilyen körülmények között találjuk is magunkat, mindig hatalmunkban áll megválasztani, milyen irányba haladjunk tovább.” Dan Millman

„Itt és most meg kell ígérd magadnak, hogy soha többé nem adod át magad a legyőzöttség vagy a búskomorság érzésének. Ez még nem jelenti azt, hogy el kellene rugaszkodnod a valóságtól – csak azt kell megértened, hogy ha megadod magad a lehangoltságnak, akkor épp arra nem lesz erőd, hogy változtass az életeden, és továbblendítsd azt. El kell hinned, hogy még akkor is változtathatsz, ha ez itt és most teljességgel lehetetlennek tűnik.” Anthony Robbins

„Életed rendbetételének belülről kell fakadnia. Nem kell másokra várnod, hogy életedet ráncba szedjék. Amint mozdulsz, a világ is mozdulni fog.” Andrew Matthews

“Adj egy esélyt magadnak. Legalább egyet egy új életre, egy boldogabbra, olyanra, amiben a helyedet érzed. Mert addig, amíg nem ott vagy, ahol lenned kell, folyton boldogtalan leszel, és ha nem hallgatsz arra a késztetésre, ami azt ordítja, hogy tegyél már végre valamit, szépen meghalsz. Meghal a lelked, belehal a hitetlenségedbe, abba, hogy képtelen voltál elhinni magadról, hogy igenis többre vagy képes annál, mint amiben épp vagy. Ha nem tesz boldoggá az életed, tervezz újra, találd meg azt a valamit, amiért bármikor boldogan felkelsz. Töröld el a korlátokat, nincs rájuk szükség. Vagy hagyd meg őket, és élj örökre rabként.” Anthony Robbins

“Adj lehetőséget a dolgoknak, hogy megtörténjenek! Adj lehetőséget a sikernek, hogy bekövetkezzék! Lehetetlen megnyerni a versenyt, ha nincs bátorságod odaállni a rajthoz, lehetetlen bármiben is győznöd, ha nincs bátorságod harcolni. Nincs tragikusabb, mint az olyan ember élete, aki megálmodott valamit, de aki állandóan csak vágyakozik, reménykedik, és sosem ad lehetőséget az álmának, hogy megvalósuljon. Egy pislogó álmot dajkál, de nem tesz semmit, hogy a parázs lángra lobbanjon.” Richard M. DeVos

Sohasem késő változtatni. Olykor hatalmas „maflásokat” kapunk ébresztőnek, amely mindig jelzi, hogy nem vagyunk a helyünkön, eltértünk a tervünktől, vagy eleve a terv nem volt jó, és ilyenkor jön az újratervezés, mint a fentebb említett GPS esetében is.

Ha figyelünk az érzéseinkre, a vágyainkra, és harmóniában van a szívünk és az elménk, akkor képesek vagyunk rá, hogy olyan életet éljünk, amilyet szeretnénk, és abba az irányba menjünk, amerre menni akarunk.

Például sokszor, sok embertől megkérdeztem már, amikor panaszkodott a munkájára, hogy miért nem azt csinálod, amit szeretsz, és amiben épp ezért jó is vagy? A kifogásoknak ilyenkor se szeri se száma.

A magánéleti kínlódásokra ugyanez vonatkozik. Azaz ha nem úgy működik egy párkapcsolat, hogy az mindkét embernek jó, akkor változtatni kell. Természetes, hogy összezördülések mindenhol akadnak, és az is, hogy képesnek kell lennünk a kompromisszumokra – egy bizonyos határig. Ha vagdalkozások helyett őszintén elmondanánk egymásnak, hogy mit érzünk, mire vágyunk, mi a célunk, és mindezeket egyeztetnénk, nem taktikáznánk, és nem játszadoznánk egymással, akkor minden sokkal egyszerűbb és megoldhatóbb lenne. Próbálkozni kell, összehangolódni, javítani, és csak akkor elbúcsúzni, de akkor mindenképp, ha ez nem vezet eredményre.

A komfortzónából sosem könnyű kilépni, de mindig megéri. A tapasztalatokat felhasználva, a tanultakat a gyakorlatba átültetve, apró lépésekkel, de folyamatosan, bátran haladva. Még akkor is, amikor nem csak bátorítást kapunk, hanem olykor akadályozónak, hátráltatónak látszó helyzeteket, embereket is.

Minden életszakaszunknak, élethelyzetünknek megvan a maga szerepe és jelentősége a fejlődésünk során, és mindig csak az éppen akkori értelmi, érzelmi állapotunknak megfelelően tudunk rá reagálni. Ezért nem győzőm mondani, olykor magamnak is, hogy: Nyugi. Amikor higgadtan, tárgyilagosan, kicsit hátrébb lépve tekintünk rá valamire, akkor mindig jobb döntéseket hozunk, mint amikor engedünk a kétségbeesett, kiszolgáltatott állapot érzésének.

Márai Sándor soraival zárom cikkemet: “Mindaz, amit a világ akarhat tőled, alku és félmegoldás. Csak az számít, amire te szerződtél önmagaddal és jellemeddel. Ebben a szerződésben nincs alku.”

A fentieket nem csak neked állítottam össze, nekem is szükségem van időnként egy kis ébresztőre, lélekerősítőre, emlékeztetőre. 🙂

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!