A híres mondat – “Gnothi szeauton” a görög delphoi jósda bejárata felett olvasható. A delphoi paptól jövendőmondást kértek az emberek, a sorsukra voltak kíváncsiak. “Hogyan alakul vajon a sorsom, könnyű, vagy nehéz lesz az életem?

Szeretni fognak vajon, vagy magányos leszek?” A bölcs jós azt felelte: “Ismerd meg önmagadat és tudni fogod a sorsodat, mert a sorsod Te vagy. Nem külső erők uralkodnak rajtad, az istenek benned vannak, és jellemed, személyiséged alakítja, formálja jövődet. Változtass magadon és változni fog a sorsod is! Fogadd el magadat, és el tudod majd fogadni sorsodat is.”

A bölcs jósok tudták – ma is tudják – azt, amire mi, egyszerű emberek sokszor csak hosszas keresgélés után találunk rá újra.

Azt, hogy a lényeg bennünk van és a külső világot belső fényeink és sötétségeink alapján értelmezzük. Azt, hogy csak úgy tudunk szeretni, ahogy magunkat szeretjük, csak úgy tudunk gyűlölni, ahogy magunkat gyűlöljük.

Ahogy a gyermeklétből fiatal felnőtté cseperedünk, egyre több dologgal szembesülünk saját belső világunk tükröződéseiből. Elkövetett, vagy el nem követett tetteink, döntéseink mind következményekkel járnak, melyek súlyát vagy örömét viselnünk kell.

Aki úgy dönt, nem keres, azt mondhatja: „Én nem tehetek róla! Hibás a világ, hibás a családom, rosszak a körülményeim, mindenki hülye körülöttem. Mit tehetnék én?”

A keresők közül ki lassabban, ki gyorsabban kezd ébredezni. „Lehet, hogy valamit rosszul csinálok? Nem biztos, hogy minden úgy van, ahogy eddig gondoltam. Talán ha változnék, könnyebben boldogulnék. Pontosan hogy is jutottam ebbe az élethelyzetbe?”

És elindul… Egy úton, mely girbegurba, elágazó, sokszor meredek, néha járhatatlannak tűnik, aztán kiszélesedik, van hogy magányos, aztán hangos jókedvű társaságot kapunk. Hogy hová vezet?…

Erre minden emberi lény csak a saját szíve mélyén találhatja meg a választ…de azért következő cikkeimben én is igyekszem segíteni.

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!