Tetszik vagy sem, tudomásul kell vennünk, hogy egyetlen állandóság létezik, és az maga a változás. Abban pedig bőven volt, van, lesz is részünk, és hát persze ezt mindenki a maga módján próbálja feldolgozni.

Ezekben a zavaros időkben is elsődleges számomra, hogy amennyire csak tudom, megóvjam testi-lelki-szellemi épségemet. Ezért még tudatosabban kerülöm azokat a helyzeteket és embereket, amelyek, akik ezt nem támogatják.

Időnként persze én is analizálom magamat és másokat is, de ennek nem muszáj mindig publikusnak lenni. Sőt! Félelemkeltő vagy gyűlöletgeneráló propaganda, hallotta a süket a némától, hogy mit látott a vak, személyeskedő ítélkezés, … mindezek kontraproduktívak számomra, és egyszerűen nem fér bele az életembe a különböző teóriákon való felesleges agyalás, és a bűnbakkeresés sem.

Bízom az ösztöneimben, a megérzéseimben, az életkedvemben, és van bennem életbátorság is, ha a helyzet épp azt kívánja, de megengedem magamnak azt a luxust, hogy ne legyek mindig erős, és tisztában vagyok azzal is, hogy nem vagyok tévedhetetlen.

Nem érzem szükségét, hogy folyamatosan hangoztassam és megvédjem a saját nézőpontomat, és arra se érzek késztetést, hogy bárkit is győzködjek. Akivel, amivel szerintem nincs dolgom, arra nem pazarolok időt és energiát, inkább arra koncentrálok, ami a feladatom. Igyekszem észrevenni és megbecsülni azt, amim, akim megadatott, és figyelek rá, hogy ne a körülmények, hanem én uralkodjak magamon.

Hoztam pár emlékeztető mondatot, ami talán segíthet rávilágítani arra, hogy miként maradjunk emberek ebben a világban. Ennek fontosságára önmagamat sem felejtem el figyelmeztetni.

„Olyan nagyképűen, magabiztosan szoktunk ítélni! Megvan a véleményünk: ez ilyen, az olyan. Pedig dehogy tudjuk, milyen a másik ember! Egy másik életből csak a felszínt látjuk, a jéghegy csúcsát. De, hogy mi is történt egy másik ember életében a születésétől kezdve mostanáig, hogy mitől lett ilyenné, milyen terheket hordoz, mennyi érték és szépség van benne, csak talán nem volt, aki előcsalogassa, észrevegye – sokszor alig-alig sejtjük!” Székely János

„Gonosz, maró, kegyetlen szavak gyógyíthatatlanabb sebet, veszedelmesebb mérgezést okoznak a durva fizikai sérülésnél. Az egyszer kiejtett szót soha többé nem vonhatjuk vissza! Bántó, kíméletlen, a másik gyengeségeit könyörtelen kritikával ostorozó szavak görcsöt, sokkot, titkon gennyedő fekélyt okoznak a lélekben, gyógyulást soha! De nemcsak az indulatból, sértett hiúságból, féktelenségből a másik lényébe döfött szavak a veszedelmesek. A játékos meggondolatlanságból kiejtett baljós tartalmú megjegyzések is mélyre hatolnak és megfogannak egy feszült pillanatban.” Szepes Mária

„A lelki béke abból származik, ha megértjük és elfogadjuk, hogy kevesen látják pont olyannak a világot, mint amilyennek mi.” Andrew Matthews

“Amikor reggel felkelsz, gondolj arra, milyen értékes kiváltság életben lenni, gondolkodni, örülni, szeretni.” Marcus Aurelius

„A mai nap csak egy az elkövetkező számtalan nap közül. De hogy mi történik a jövő számtalan napjain, az talán épp a mai naptól függ.” Ernest Hemingway

“Adj egy esélyt az új napnak. Hagyd, hogy megmutassa neked a célodat, a feladatodat. Tudod, a reggelek éppen erre jók. Értelmet adnak az életnek a sötétség után.” Dean R. Koontz

“A múlt nem a tied, csak az utána vonuló árnyék. A jövő nem a tied, csak az elébed vetődő sugara. Az óra a tied. Csupán az óra, amelyben élsz. Ne siess ki belőle.” Gárdonyi Géza

“Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is – valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.” Albert Schweitzer

“Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.” Szabó Magda

“Ami fontos, azt csöndesen ébren kell tartani magunkban napról napra; egy pillanatra sem szabad elengedni. Egy napon valóság lesz.” Popper Péter

“Utolsó pillanatig erősebbnek lenni, mint a helyzet, amelyet külső erők teremtenek meg körülöttünk. Lélekben nem adni fel semmit, nem engedni; ez a titok.” Márai Sándor

“Ha túl sok fájdalom és öröm ér egyszerre, és ebbe belefáradtunk, akkor erre egyes indián törzseknél ezt mondják: most megállunk és megvárjuk a lelkünket, míg utol nem ér.” Paeli Suutari

“Élni annyi, mint szeretni. Szeretni látni és megmutatni, érezni és érzékeltetni, meghallani és meghallgatni, magasba szállni és fölröpíteni, kinyílni és felnyitni, megérteni és megértetni, együtt érezni és eggyé olvadni – és tudni, hogy a szeretet a legmagasabb rendű alkotás.” Tatiosz

“Tanulj a tegnapból, élj a mának, reméld a holnapot.” Albert Einstein

„Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” Weöres Sándor

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!