Sosem értettem, hogy miért gondolják egyesek, hogy bármi is megvalósulhat mindabból, amiről álmodoznak, amit tervezgetnek, ha sosem lépnek a tettek mezejére. A sült galamb nem repül, előbb meg kell fogni, majd megsütni.

Lehet persze kifogásokat, mentségeket gyártani, a külső körülményeket szidni, vagy várni, hogy majd mások megoldják a mi problémáinkat, de mindez nem túl célravezető. Ahogyan az sem segít, ha haszontalan dolgokkal, pótcselekvésekkel múlatjuk az időt.

„Ügyelj arra, hogy létrehozd, amit szeretsz, különben kénytelen leszel megszeretni azt, amit kapsz.” George Bernard Shaw

Amikor önszántunkból, belső motivációnk hatására cselekszünk, akkor mi határozhatjuk meg az irányt és a ritmust, ha viszont tétlenül várakozunk, akkor nem mi döntjük el, hogy épp merre visz minket a sodrás.

Azt mondják, hogy ami nem jelent kihívást, az nem is hoz igazán változást. Érdemes kizökkenni a napi rutinból, a rossz beidegződésekből, és leküzdeni a kishitűséget. Ha nem ragadunk le az ötleteink elméleti kidolgozásánál, hanem hozzákezdünk a gyakorlati megvalósításukhoz, akkor támogatókat és segítőket is könnyen találhatunk hozzá.

„Öt galamb ül egy fán. Négy elhatározza, hogy elrepül. Hány galamb marad az fán? Öt, mert nem elég elhatározni valamit, cselekedni is szükséges.”

Ha bátran nekifogunk, és nap, nap után, következetesen, de kreatívan és rugalmasan, az első lépéstől az utolsóig meg is csináljuk mindazt, ami a terveink megvalósulásához szükséges, akkor a kitartásunk mindig meghozza a gyümölcsét.

„Képzeld el, amit kívánsz, és kívánd, amit elképzeltél. A boldogság vágy, a képzelet hit – a cselekedet megvalósulás.” Hioszi Tatiosz

Ne várd tátott szájjal a sült galambot, úgy hogy még az ablakot se nyitottad ki. Akinek nem inge, az ne vegye magára. 🙂

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!