Egészségügyi Világnap 2011


1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO). Ennek a tiszteletére lett ez a nap minden évben az Egészségügyi Világnap.


A WHO célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása. Irányító testülete a 193 tagállamból álló közgyűlés (beleértve a Cook-szigeteket is), amely minden évben ülésezik. Döntéseit és politikáját a Végrehajtó Testület valósítja meg, amely kormányok által kinevezett 32 egészségügyi szakemberből áll, évente kétszer ülésezik. A szervezet vezetői minden évben új programot tűznek ki maguk elé, és egész évben annak megvalósításán fáradoznak.

Az egészséget a világszervezet a következőképpen definiálta: “Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”.

Az egészséget a táplálkozás, a testmozgás, a szociális állapot, a környezeti tényezők, a lelkiállapot, az élvezeti szerek, a gyógyszerek használata, a genetika, a lakó- és munkakörnyezet is befolyásolja.

A WHO célként fogalmazza meg az emberi magatartás és tevékenység következtében létrejövő egészségkárosító hatásokat csökkenteni, mint például a zajt, a vibrációt, az élelmezési, táplálkozási és egyéb higiénés ártalmakat, vagy az önveszélyeztető magatartásokat: a drog-, dohány- és az alkoholfogyasztást is.

Napjainkra a világ legnagyobb részén járványos méreteket öltött a nem ragályos betegségek előfordulása. Ez részben az életmód gyors átalakulásának tulajdonítható, aminek a kevesebb testmozgás, a megváltozott étrend és több dohányzás a következménye. Ez a tendencia minden társadalomban, gazdagok és szegények, fejlettek és fejlődők között egyaránt megfigyelhető.

Az európai emberek egészségét egy egyre szaporodó jelenség fenyegeti: a baktériumok, amelyek gyakori és életet veszélyeztető betegségeket okoznak, egyre inkább rezisztenssé válnak az antibiotikumokkal szemben.

Ennek oka az antibiotikumok széleskörű használata – és gyakran helytelen alkalmazása – embereknél és állatoknál egyaránt.

A probléma mihamarabbi megoldásának szükségességére hívja fel a figyelmet, hogy a 2011. évi Egészségügyi Világnap témája: az antibiotikum rezisztencia. Jelszava: No action today, no cure tomorrow, azaz nincs intézkedés ma, nincs gyógymód holnap!

Az egészséges és erős immunrendszer legtöbbször képes azokkal a baktériumokkal, vírusokkal és gombákkal megküzdeni, amelyekkel naponta kapcsolatba kerül a levegőn, vízen vagy az élelmiszereken keresztül.

A fellépő tünetek (fejfájás, láz, levertség,…) azt jelzik, hogy a szervezet küzd a betolakodó fertőzéssel. A természetes immunerősítők, a pihenés, szükség esetén enyhébb gyógyszer hatékonyan segítik a gyógyulást, és a tünetek is pár nap alatt elmúlnak.

Az antibiotikumok mindenképpen hasznosak, ha súlyosabb fertőzéssel állunk szemben, vagy veszélyes járvány közeleg, és abban az esetben is, ha valakinek nagyon gyenge az immunrendszere. Súlyos sérülések, műtétek esetén nagy a fertőzésveszély, ilyenkor megelőzés céljából is alkalmazhatók az antibiotikumok.

Csakhogy a napi orvosi gyakorlatban számtalan olyan betegséget is antibiotikumokkal kezelnek, melyek az esetek többségében antibiotikus kezelés nélkül is meggyógyulnának.

Ráadásul a hagyományos orvostudomány művelői és a gyógyszergyárak – tisztelet a kivételnek – nem igazán veszik komolyan a gyógyszereik lehetséges mellékhatásait sem.

Minden antibiotikum felírása előtt laboratóriumi vizsgálattal kellene meghatározni a kórokozót. Csak így deríthető ki, hogy szükség van-e egyáltalán antibiotikumra, és ha igen, akkor melyikre. Mivel a laboratóriumi minta (vér, vizelet, széklet, …) elemzése pénzbe kerül és általában 1 napot vesz igénybe, ezért nagyon ritkán kerül rá sor.

A WHO felelősségteljes cselekvésre szólítja fel a társadalmat, a gyógyszerek elrendelőit, a gyógyszeripart, a döntéshozókat és az élelmiszer – hús – előállítókat. Monitorozzák az antibiotikum használatot és rezisztenciát, támogassák új antibiotikumok kifejlesztését, és használják az antibiotikumokat felelős módon.

Rohanó világunkban sokszor megfeledkezünk arról, hogy egészségünk a legnagyobb kincs, amiért elsősorban mi magunk vagyunk felelősek. Életvitelünk tudatos alakításával arra kell törekednünk, hogy az egészség valóban értékké váljon.

Te hogyan óvod a saját és szeretteid egészségét?

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

2 hozzászólás:

  1. Géczi Miklósné Erzsike

    Kedves Ildikó!
    Először is elnézést a tegezésért, de nagyon egyetértek veled a fent leirtakkal kapcsolatban. EÜ-ben dolgozom, sokszor látom,hogy
    1. esetleges az ellátás,
    2. a gyógyszert talán a szervezetnek kíméletesebb módon is lehetne adagolni vagy kiváltani.
    Köszönöm, hogy elolvastad a hozzászólásomat.
    Szép napot kívánok Neked.
    Erzsike

    • Energildi

      Kedves Erzsike!

      Mint EÜ-ben dolgozó, te valószínűleg még jobban bele látsz mindenbe.
      Hivatásotokban nagy a leterheltség, kevés idő jut 1-1 betegre, óriási a felelősség.

      Anno én magam is elég sok antibiotikumot és egyéb gyógyszert szedtem – orvosi utasításra,
      de aztán fokozatosan rászoktattam a szervezetem, hogy oldja meg önerőből. 🙂
      Hogy valóban képes is legyen erre, ahhoz persze meg kell adnunk
      – testünknek a lehető legtöbb vitamint, rostot, fehérjét, ásvány anyagot, …
      – lelkünknek, szellemünknek a megfelelő táplálékot, és körülményeket
      (kikapcsolódás, építő emberi kapcsolatok, könyv, film, zene,… elegendő pihenés, alvás…)
      A “beteg” önmagával szembeni felelőssége is óriási.

      Blogon természetes a tegeződés, így nincs miért elnézést kérned.
      Én is köszönöm, hogy a blogom meglátogattad és kívánok minden jót!