Az EGÉSZ-ség EGYSÉG-ében


Létezésünk természetes alapállapota, EGÉSZ-ségünk kulcsa a test-lélek-szellem harmóniájában, EGYSÉG-ében van. A fájdalom, a betegség figyelmeztető jelzés, hogy felbomlott ez a harmónia, nincs egyensúly.


Valószínű, hogy a most következő sorokkal magamra haragíthatok pár embert, de vállalom. Nap, mint nap tapasztalom a hozzám forduló emberek által, hogy a hagyományos orvoslás még mindig nem a holisztikus szemléletnek a jegyében munkálkodik, holott a WHO (World Health Organization) már 1948-ban így határozta meg, hogy mi is az EGÉSZ-ség:

„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.”

Nagy-nagy tisztelet a kivételeknek, de ehhez képest továbbra is az a jellemzőbb, hogy az orvosok, az „egészségügy” a különböző testi tüneteket kezelik, sokszor nem is épp a legtermészetesebb szerekkel és módszerekkel, és a valódi okok feltárásával nem foglalkoznak, időhiányra vagy egyébre hivatkozva. „Egyszerűbb” egy gyógyszert felírni, aztán annak a gyógyszernek a mellékhatásait egy újabb gyógyszerrel „kezelni”, … nem folytatom a sort.

Ilyenkor szívem szerint megkérdezném a tisztelt doktor urat/hölgyet, az egészségügyért felelős vezetőket, hogy emlékeznek-e még rá, hogyan is szól az a bizonyos hippokratészi eskü?

Csak egy részlet: „Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok.”

A magyarországi orvosi esküből is ide teszek egy részletet: „Orvosi tudásomat a betegségek megelőzésére, a betegek testi-lelki javára, betegségük gyógyítására fordítom. A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok, titkaikat fel nem fedem. Egyenlő figyelemmel és gondossággal gyógyítok minden embert. Tudásomat és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom, de ismereteim és képességeim korlátait is tudomásul veszem.”

Ha emlékszik az esküjére, akkor MIÉRT nem ennek a szellemében cselekszik ???

A technológiai és gazdasági változások, az élelmiszerek minőségi változása, az egészségtelen, zsíros táplálkozás, a fizikai aktivitás csökkenése, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elvárások megnövekedése, a légköri és egyéb szennyezettség mind nagymértékben hozzájárul, hogy szervezetünk fájdalommal, betegséggel reagál.

Alapvetően fontos volna megérteni, hogy a fájdalom és a betegség nem büntetés, csupán jelzés, hogy valamin változtatnunk kellene. Ha figyelünk ezekre a jelekre, időt szánunk a megértésükre, majd megtesszük a szükséges változtatásokat, akkor visszakerülhetünk az EGYSÉG állapotába.

Minderről javaslom elolvasásra az alábbi cikket:
A betegség egy iránytű

A másik, amit ugyancsak muszáj újra és újra megjegyeznem, hogy sok olyan esettel is találkozom, amikor minden adott (kiváló orvos, természetes gyógymód,…) ahhoz, hogy valaki megszabaduljon a fájdalmától, betegségeitől, mégsem történik semmi.

Ilyenkor a fájdalomban, betegségben szenvedő ember egyszerűen valamiért NEM AKAR MEGGYÓGYULNI. Ezt, ha tetszik, ha nem, el kell fogadni, mert, amíg Ő így áll hozzá a helyzetéhez, addig mindenki más tehetetlen, nem tud segíteni. Nem véletlenül lett beteg, és elsősorban Neki kell akarnia és kezdeményezni a változást, felelősséget kell vállalnia önmagáért, az életéért, az EGÉSZ-ségért, és tennie is kell érte.

„Be kell végre látnunk, hogy “egy embert meggyógyítani” nem annyit jelent, mint a régi állapotot visszaállítani, hiszen éppen az idézte elő a betegséget; a gyógyítás sokkal inkább az öntudat kitágítása, egy új és életigenlő út megválasztása révén érhető el. Amíg ezt meg nem tanuljuk, továbbra is szükségünk van a betegségre.” Kurt Tepperwein

Amikor egy kisgyerek, aki „még semmiről sem tehet”, beteg lesz, legtöbbször a szülőnek szóló „üzenetekről” van szó, amelyeket még nem tud, vagy nem akar elmondani a saját életében felmerült problémákkal kapcsolatban.

Az is kiderült már nem egyszer, hogy a gyerek betegsége esetén érdemes a szülőket is közelebbről „megvizsgálni”, mert a gyerek a szülő helyett lett beteg, azaz így reagált a szülő életében létező megoldatlan helyzetre.

A gyerekek az első hét évükben főleg az anyjuk energetikai rendszeréhez kötődnek szorosan, és erre reagálnak, a következő hét évben inkább az apjuk rezgéseire működnek jobban a rejtett antennáik. Akarva, akaratlanul képesek rá, hogy a szülők gondjait, problémáit, magukra vegyék. Egy konkrét példa:

Ha az édesanya szorong, feszült, mert pl. nem képes a saját, vagy mások elvárásai szerint helytállni otthon és a munkahelyén is, és fél, hogy vagy elveszti az állását, vagy az otthoniak szeretetét, akkor feszült, képtelen pihenni. Ezt a gyerek megérzi, és beteg lesz, hogy pihenésre, lazább életfelfogásra kényszerítse a szülőt.

Ezért „tartozunk” annyival a gyerekünknek (is), hogy törődünk a saját egészségünkkel és megteszünk mindent azért, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.

Persze nem muszáj mindezzel szembenézni, elfogadni, lehet ezzel az állásponttal vitatkozni, de ettől az még tény marad, hogy ilyen módon is felelősek vagyunk a saját és gyermekünk egészségéért.

A fájdalmak és a betegségek tüneteit el lehet nyomni magunkban, gyerekünkben, pacienseinkben, különböző gyógyszerekkel, módszerekkel – ideig-óráig, ám az EGÉSZ-ség érdekében érdemesebb feltárnunk a valódi okokat, és megtalálni azokra a megoldásokat, még akkor is, ha fájdalmasabb és időigényesebb a valódi, az eredeti problémákkal való szembe nézés.

“Az egészséges életmód senkinek sem jár csupán állampolgári jogon, azért mindenkinek önmagának is rendszeresen, aktívan kell cselekednie!”

Mindannyiunknak alapvető igénye, hogy egészségesen, testi-lelki-szellemi erőnk teljében, minél harmonikusabb, sikeresebb, hosszabb életet éljünk le szeretteink, barátaink körében, ezért fontos a tudatosság, a felelősségvállalás önmagunkért, szeretteinkért, társainkért és környezetünkért.

A fenti sorokat jobbító szándékú gondolat ébresztőként írtam, nem sértésként szántam. Akinek nem inge, ne vegye magára. Kívánok Nektek EGÉSZ-séget, a test-lélek-szellem EGYSÉG-ében.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.