Lelkesedés, cselekvés, siker
“A lelkesedés azt jelenti, hogy tevékenységedben intenzív élvezetet találsz, amihez hozzátevődik egy cél vagy vízió, ami felé munkáddal haladsz. A lelkesedés táplálta teremtő tevékenység magaslatán elképesztő…
intenzitás és energia kerül tevékenységed mögé. Nyílnak érzed magad, amelyik a cél felé száguld, és közben élvezi a repülést.
A kívülállónak úgy tűnhet, mintha stresszben tevékenykednél, ám a lelkesedés intenzitásának semmi köze a stresszhez. Akkor válsz feszültté, ha jobban akarod, hogy célba érj, mint amennyire azt óhajtod tenni, amit teszel. A stresszel ellentétben a lelkesedésnek magas az energiafrekvenciája, és emiatt rezonál az univerzum teremtő erejével.
A tartós lelkesedés a teremtő energia hullámát hozza létre, és azt követően már csak annyi a teendőd, hogy “meglovagold a hullámot”.
Az egós akarással szemben, amelyik az akarás intenzitásával egyenes arányban álló mértékű ellenkezést teremt, a lelkesedés sohasem ellenkezik. Nem konfrontatív.
Tevékenysége nem teremt győzteseket és veszteseket. Mások bevonására, nem pedig kizárására épül. Nincs szüksége arra, hogy embereket használjon és manipuláljon, mert a lelkesedés magának a teremtésnek az ereje, s ezért nem kell valami másodlagos forrásból energiához jutnia.
Az ego akarása mindig elvenni próbál valamitől vagy valakitől; a lelkesedés a saját bőségéből ad. Ha a lelkesedés akadályba ütközik – kedvezőtlen helyzet vagy együtt nem működő emberek formájában –, akkor sohasem támad, hanem kikerüli azt, vagy megengedéssel és átöleléssel a szembeszegülő energiát támogató erővé, a rosszakarót baráttá változtatja.
Lelkesedés és ego nem létezhet együtt. Az egyik megléte feltételezi a másik hiányát. A lelkesedés tudja, merre tart, ám ugyanakkor mélyen egy a jelen pillanattal, önmaga elevenségének, örömének és erejének a forrásával.
A lelkesedés semmit sem akar, mert semminek sincs híjával. Egységben van az élettel, és bármennyire is dinamikusak legyenek a lelkesedés ihlette tevékenységek, azokban nem veszted el magadat.” Eckhart Tolle: Új Föld című könyvéből részletek
Ennél szebben senki sem fogalmazhatta volna meg számomra, hogy mit is érzek most, amikor életem egy komoly fordulóponthoz érkezett. 2008.03.10-én meghatároztam a következő célt, és csatlakoztam egy fantasztikus vízióhoz. A lelkesedés, és az élvezettel végzett cselekedet pedig meghozták a sikert. 🙂
Most picit ünneplek, köszönetem és hálám átadom az Univerzumnak, aztán hétfőn természetesen folytatom tovább a feladataim. . .
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!
Kedves Ildikó!
“A titok” többé már nem titok!
Hálát adok én is Istennek, hogy jókor, jó helyen lehetek!
Jó egészséget és sok sikert!
Üdv.: János