Október és november fordulójában összetorlódnak az ünnepek. A hosszú hétvégére esik Halloween, Mindenszentek, és a Halottak napja is. Szokástól, hittől, hiedelemtől, kultúrától függően ünneplik az élők a halottak szellemét.

Sokan pedig keverik a fogalmakat és a dátumokat is. Csak hogy tisztázzuk: Halloween október 31-én, mindenszentek november 1-jén, míg a halottak napja november 2-án van.

Mindenszentekkor a katolikus egyház tanítása szerint azokról a szentekről emlékezünk meg, akik személy szerint nem szerepelnek a naptárban. Bár az ünnep kezdetei a IV. századba nyúlnak vissza, november első napja a megemlékezés napjaként 741-ben, III. Gergely pápa idejében jelent meg először, egyetemes ünneppé pedig IV. Gergely pápa tette 844-ben.

A halottak napja jóval későbbi eredetű, mint a mindenszentek ünnepe: az elhunytakra való megemlékezés szokása Szent Odiló clunyi apáttól ered, akinek az emléknapra vonatkozó 998-as rendeletét a XIV. század elejétől a római katolikus egyház is átvette. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek. Aki nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát szeretteinek, mindenkinek egy-egy szálat.

Tisztelet a kivételnek, de a mindenszentek és halottak napja a legtöbb ember számára ma már csak egy koszorúvásárlásokkal, bolti tülekedéssel összekötött tömegzarándoklat a temetőbe, aminek a lényege az, hogy idén is le legyen tudva. Régen rossz, ha kötelező letudandó programnak tekintjük, és képmutatóan elrohanunk a temetőkbe, meggyújtjuk a mécseseket, közben pedig alig várjuk, hogy hazamenjünk, nehogy lemaradjunk esetleg egy halloween partiról.

“Halloween valószínűleg a kelta kultúra őszre (november 1-jére) eső újév Samhain ünnepéből ered. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Britanniának Rómával való kapcsolata idején két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római Feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma).

A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow’s Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnep nap, All Saints’ Day (All Hallow’s Day, „Szentek napja”). Később ez a kettő sok helyen összemosódott.”(Forrás:Wikipédia)

Halloween jelképe a töklámpás, melyet démonűző erejűnek tartanak: a mécses és a lámpa a fény, a sötétség elleni harc szimbóluma, a tök pedig , mivel gyorsan növő és hamar hervadó növény, a mulandóság jelképe. A Halloween uralkodó színe a narancssárga és a fekete. A sárga az érett gabonát és a gyümölcsöket képviseli a fekete pedig a mágia színe.

Az amerikai kultúrához köthető hagyomány, hogy Halloween estéjén jelmezbe öltözött gyerekek járnak házról házra, és “Trick or Treat!” felkiáltással fenyegetik a háziakat, ami nagyon szabadon fordítva:”Csínytevés vagy Édesség!”, ami azt jelenti, hogy ha nem kapnak édességet, akkor kitolnak a barátságtalan lakókkal. A játékos fenyegetés elhangzása után legtöbbször megkapják a süteményt és a cukrot, a szüleik pedig ezalatt szórakozással töltik ezt a félelmetes éjszakát.

Bár a Halloween “import” ünnepnek számít nálunk, mégis egyre többen vannak, akik a borongós, gyászos hangulatú mindenszenteket és halottak napját ezzel a sokak szerint szentségtörő, pimasz, élet igenlő ünnepséggel egészítik ki, vagy esetleg cserélik fel.

Nem véletlen, hogy a Halloween az eredendően keresztény ünnepekhez ragaszkodó európai országokban is hódít. Nem csak szomorú visszaemlékezéssel és komorsággal emlékezhetünk elhunyt szeretteinkre, hanem örömmel, vidámsággal is, mert szeretteink az életünk részét képezték. Sok-sok vidám, és ugyancsak felejthetetlen emlékünk lehet arról az időszakról, amíg velünk voltak. Az üzleti oldalától most eltekintve szerintem sokan hasonlóan gondolkodnak, ennek is köszönhető a halloween itthoni gyors elterjedése.

Leginkább hit kérdése, hogy ki hol és hogyan emlékezik meg halottairól. Az elhunytakra emlékezni – az életért való hálaadás, köszönet. Halottaink emlékét ápolni, gondolni rájuk, magunkban tovább éltetni őket NEM ennek a pár napnak a feladata. Ez egész életen át tartó cselekvés kell(ene), hogy legyen.

Halottak napja és Halloween? Mindenkinek egyéni joga, hogy oly módon emlékezzen meg a halottairól, ahogy jónak látja, és olyan értékeket emeljen ki, amelyeket fontosnak tart. Ha bennünk valódi, soha el nem múló szeretet és tisztelet van eltávozott szeretteink felé, akkor szinte mindegy, hogy ezt hogyan is fejezzük ki. Szerintem.

Szerinted?

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!