Ismerd meg önmagad – MBTI


A Myers-Briggs Típusindikátor (MBTI) egy „mérőeszköz”, mely tizenhat személyiségtípust különböztet meg jól körülírhatóan, és jelzi erősségeink, gyenge pontjaink, választásaink a magánéletben, és a karrier területén is. Próbáld ki a teszteket!


Isabel Myers és Katherina Briggs olyan, a gyakorlatban széleskörű hasznosítású módszert dolgozott ki Carl Gustav Jung személyiségtípusokról alkotott elmélete alapján, amely lehetővé teszi életünk tudatosabb irányítását.

Jung szerint az emberi viselkedés nem véletlen események sorozata, hanem „kiszámítható” és kategorizálható. Eleinte sokan idegenkedve fogadták a normál emberi viselkedést leíró tipológiai kategóriáit, mivel olyan új fogalmakat vezetett be, melyek nem a betegségek és az abnormalitás fogalomkörébe tartoznak. Az elmélete szerint a viselkedésünkben megfigyelhető eltérések azoknak az előnyben részesített jellegeknek (preferenciáknak) köszönhetők, melyek, mint alapfunkciók részben örökletesek, részben a környezet alakító hatásaként már kora gyermekkorban kialakulnak és megalapozzák személyiségünket, életvitelünket, döntéseinket, különféle választásainkat.

Isabel Myers és Katherina Briggs kidolgozott egy kérdőívet („típuskijelző”), mellyel a preferenciák mérhetőek lettek. A “kijelző” szó használatával különböztetjük meg a hagyományos pszichológiai tesztektől. Az MBTI leíró jellegű, az emberek közötti eltérésekhez pozitív, megerősítő módon közelít, azt hangsúlyozza, hogy minél inkább tudatában vagyunk a különbségeknek és az azonosságoknak, annál konstruktívabban tudjuk azokat felhasználni.

Az MBTI 8 preferencia mentén írja le a viselkedést. Ezeket a preferenciákat párokba rendezi, s minden párból egy lesz a domináns, a preferált. A preferenciák logikai sorrendje szerint valaki lehet extravertált (Extraverted), introvertált (Introverted), érzékelő (Sensing), intuitív (Intuitive), gondolkodó (Thinking), érző (Feeling), megítélő (Judging) vagy észlelő, befogadó (Probing). A két utolsó preferencia párral bővült Jung elmélete, mivel nála csak logikailag lelhető fel.

A 4 kiemelt preferencia kombinációját típusnak nevezzük, melynek 16 féle kombinációja létezik. Az, hogy az egyes preferencia-párok közül valamelyik domináns, preferáltabb, nem jelenti azt, hogy a másik ne lenne meg bennünk, csak kevéssé élünk használatával. Sem a preferenciák, sem a belőlük képzett típusok minőséget, értéket nem hordoznak. Nincs “jó” vagy “rossz”, “helyes” vagy “helytelen”, “előnyös” vagy “hátrányos”.

Az E-I és J-P preferencia-párokkal attitűdbeli sajátosságokat, az S-N, T-F pszichés funkciókkal a kül- vagy belvilágból érkező információk kezelését, elemzését, valamint a döntéshozatal módját írják le.

Kétféle módon töltődhetünk fel energiával. Ha valakinek a külvilág dolgai, eseményei, az emberi kapcsolatok, a külső aktivitások biztosítják az energiát, akkor őt extravertált (E), míg ha belső világa, az eszmék, ideák, érzelmek, benyomások, akkor őt introvertált (I) személynek tartjuk. Az extravertált (E) személy legfeltűnőbb viselkedésjegyei a spontaneitásban, a szóbeliségben, az új dolgok iránti azonnali fogékonyságban szinte azonnal felismerhető. Számára “büntetés”, ha csendben vagy egyedül kell maradnia. Ha belép valahova, mintegy teljesen kitölti a teret. Ugyanakkor az introvertált (I) típusú ember inkább az írásbeliséget és a csendes önmagába zárkózást részesíti előnyben, azért, hogy a dolgokat mélységében átlássa. Őt fárasztja a nagy társaság, jobban kedveli a nyugalmat.

Az információk gyűjtése is kétféle módon történhet, az érzékelés (S) és az intuíció (N) alapján. Az érzékelés (S) arra utal, hogy a személy figyelmét azokra az információkra fókuszálja, melyeket az “itt és most”-ban az 5 érzékszerve segítségével ragad meg, tehát a jelen objektív tényeire, annak részleteire koncentrál. Akinél ez a preferencia domináns, hajlik arra, hogy a múltra építsen, a már kipróbált tapasztalatban, rutinban bízzon meg inkább, mint a holnapban. Az intuíció (N) preferálása arra utal, hogy az igazán releváns információ az érzékszervek szolgáltatta adatok mögött keresendő. Így akinél ez a dominánsabb elsősorban az az adott helyzetben rejlő lehetőségeket, a mögöttes “üzeneteket” igyekszik megragadni. Számára az új nézetek, ideák és az újabb lehetőségek a fontosabbak a ma hétköznapi, gyakorlatias valóságával szemben.

Aki a döntéseit egy tényszerű, racionális logika alapján rendezett, strukturált összefüggések elemzésén át hozza meg, azt az embert a gondolkodó (T) típusba soroljuk. Objektivitása és tárgyilagossága miatt elemző, kritikus. Mivel kerüli a személyes körülmények mérlegelését, személytelennek is nevezhetjük (ez utóbbi nem hordoz negatív minősítést). Éppen ezért nem kellemes számára az érzelmekkel való találkozás. Az érzelmi hangsúlyú döntéshozatal elsősorban humán értékeken alapul, melyek lehetnek saját, egy csoport vagy egy közösség értékei. Az érző (F) típusú ember nagy hangsúlyt helyez döntéseinek személyes következményeire. Személyességének köszönhetően könnyen bevonódik a legkülönfélébb helyzetekbe, gyorsan meggyőzhető, megértő, érzelmei kimutatásától sem tartózkodik.

Az életstílus, életvitel preferenciák azt mutatják meg, hogy miként szeretjük életünket élni a hétköznapokban. Az ítéletalkotó (J) típus (nem jelent ítélkezőt!) esetében a hangsúly a tervezett, jól szervezett életvitelen van. A gyors döntések embere. Szereti a dolgokat megcsinálni, befejezni, lezárni. A napirendhez, teendőkhöz listákat készít, melyeket használ is. Jól kontrollálja az időt és a történéseket. A változás zavaró, frusztráló számára. Az észlelő, befogadó (P) attitűd esetében a spontán, rugalmas alkalmazkodás a domináns. E típusnál az életvitelben nagyobb szerepet kaphat a hosszadalmasabb információgyűjtés, mint a döntés. Spontaneitásánál fogva rugalmasan kezeli az időt és a cselekvéseket. A változás nem zavarja, azt elsősorban lehetőségként kezeli.

Az egyes típusok határai nem merevek, életkorunk és környezetünk is hatással van arra, hogy mely preferenciánkat hol és hogyan használjuk. Megismerve, megértve és elfogadva a tipológiai különbségeket képesek vagyunk azokat értékként kezelni, a magán és a munkahelyi kapcsolatainkban is. Az ember alkalmazkodik és tanul, így ha egy-két évvel később megismételjük az MBTI teszteket, akkor jó eséllyel más eredményeket kapunk.

Gnóthi szeauton! – mondták a régi görögök. Azaz: ismerd meg önmagad! A rövid, gyors, egyszerű, de nagyszerű teszteket és a bővebb leírást > ITT < találod.

Nekem tanulságos volt, szerintem Te is gazdagodhatsz általa! Próbáld ki! 🙂

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

1 hozzászólás:

  1. Peters

    Tényleg érdemes volt kipróbálni, érdekes összefüggésekre jöttem rá általa.:-)