A JELEN megélése, valódi vágyaink elérése korunkban egyre nehezebb feladat, de nem lehetetlen. A belső énünknek van életterve, elképzelése, amit szeretne érvényesíteni. Az élet külső forgataga azonban

eltéríthet a saját utunkról – ha hagyjuk. A “bakancslista” azon dolgok sora, amelyeket az ember meg akar tenni és tapasztalni az életben, mielőtt feldobná a bakancsot.

A Rob Reiner rendezte filmet (The Bucket List) 2007-ben mutatták be, és csak ajánlani tudom annak, aki még nem látta. Morgan Freeman és Jack Nicholson két, egymástól teljesen különböző embert alakít, akiket a sors egymás mellé sodor egy közös kórteremben, ahol van idejük azt fontolgatni, mi jöhet még ezután. Égető vágy ébred bennük, hogy a hátralévő idejükben azt tegyék, amit mindig is szerettek volna. Bár vígjátéknak sem utolsó, azért kőkeményen elgondolkodtató is. A dráma és a humor keverékével ez a film elérte nálam, hogy évente legalább egyszer megnézzem.

A filmből egy-két idézet:

“A lelkészem azt szokta mondani, az életünk olyan, mint a patakok: mind ugyanabba a folyóba folyik, bármilyen mennyország áll is előttünk a ködben a vízesések alatt. Drága barátom, csukd be a szemed, és engedd, hogy a víz hazavigyen!”

“A régi egyiptomiaknak volt egy szép gondolatuk a halálról. Mikor a lelkünk a mennyek kapujába ér, az istenek két kérdést tesznek fel. A válaszon múlik, hogy bebocsátást nyernek-e.

1. Leltél-e örömöt az életben?
2. Vittél-e örömöt mások életébe?”

Érdemes ezeket a kérdéseket rendszeresen feltenni magunknak, és elkészíteni a saját írott bakancslistánkat, élettervünket. Amikor ránézünk a papírra, hamar kiderül, hogy a sok kötelezettség mellett lelünk-e örömet az életünkben, illetve viszünk-e örömet mások életébe.

Nem kell halálos betegnek lennünk ahhoz, hogy elkezdjük az életet más szemszögből látni és értékelni! Az álmainkból, vágyainkból és a terveinkből nem szabad, hogy kihagyott lehetőségek legyenek. Az élményekből mindig meríthetünk erőt, így teljesebb életet élhetünk.

Én a magam részéről már harmadik éve használom a bakancslistám, mint egyfajta élettervet. Egyszer-egyszer kipipálok, mert megvalósult egy-egy vágy, néha pedig kihúzok és mást írok hozzá, merthogy változom… Mivel hiszek benne, és teszek is érte, minden esély megvan rá, hogy minden megvalósuljon, ami a listámon szerepel. 🙂

Tudod: “A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.” – Abraham Lincoln

A körülményeink (jobban mondva a hozzáállásunk a körülményekhez) hol „jók”, hol „rosszabbak”, ám ha előbb elfogadjuk azt, ami épp az életünkben van, majd kétségbeesés helyett újra megkeressük magunkban a saját céljaink, vágyaink, akkor mindig van lehetőség a döntéseinkkel változtatni a mindennapi életünkön, ezáltal pedig a sorsunkon.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!