1848. március 15-e szimbólum. Manapság is sokan, egyre többen elégedetlenek, és sokan szeretnék, hogy újra „legyen béke, szabadság és egyetértés”, csakhogy ehhez másképp kellene egymáshoz állnunk. Lelki-szellemi ébredés,…

felelősségvállalás nélkül nem valósulhat meg. „A haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.” Kossuth Lajos

A szenvedélyes szabadság vágy édes kevés. A tettek nélküli panaszkodás, az egymásra mutogatás, mások lekicsinylése, a széthúzás pedig végképp nem vezet eredményre. Ideje volna végre nagykorúvá válnunk, megtanulnunk önzetlenül, nem csak a saját érdekeinket szem előtt tartva gondolkodni, cselekedni. Ideje volna megértenünk azt is, hogy minden mindennel összefügg, és ezért a másikért, másokért is tenni kell, ami bizony felelősségvállalást, áldozatot követel mindannyiunktól. Csak így lehet egyetértés, szabadság, és béke.

A magyar zászlón és kokárdán a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi. Reménykedem benne, hogy egyre többen megértik a fentieket, hűek maradnak (vagy visszatérnek) az igazi értékekhez, és újra felfedezik az erőt önmagukban az ehhez szükséges valódi cselekvésre.

A szócséplés egyáltalán nem érdekel.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!