Az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt, bár éveken át ellenforradalomnak nevezték és az akkori államhatalom elleni lázadásként

„tanították” sokunknak. 1956 október 23-a üzenete időszerűbb, mint valaha. Politikai-, társadalmi- és gazdasági reformokra van szüksége Magyarországnak, de a szélsőséges elemekre, az egymás ellenében kampányoló, hatásvadász, üres frázisokat puffogtatókra továbbra sem vagyok kíváncsi.

Mint ahogyan 1956-ban, most sem számíthatunk másra, csak magunkra. Nem vagyok hajlandó félni, megalkudni, és bele nyugodni sem a jelenlegi helyzetbe. Továbbra se legyen akárhogy!

Hiszem, és tapasztalom is, hogy a magyarok bátorsága, tettrekészsége, szabadság és a függetlenség iránti vágya sokunkban meg van még, és képesek vagyunk valódi összefogásra.

Mindannyiunk feladata, hogy testi, lelki, szellemi adottságainkhoz mérten a tőlünk telhető legtöbbet megtegyünk a jelenben, önmagunk, családunk, környezetünk, végső soron a magyarság és Magyarország tisztességesebb, szebb jövőjéért.

Én úgy emlékezem meg a példát mutató elhunyt hőseinkre és a megtorlások áldozataira, hogy továbbra is teszem a dolgom. Pártállástól, vallási és egyéb különbségektől függetlenül, magam és mások iránti szeretettel, megértéssel, segítséget nyújtva, – vádaskodások, hazugságok és vérontás nélkül.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!