Húsvét mindenkié


Húsvét sokszínű, a fény, a tisztaság, az élet, a természet és az emberek megújulásának ünnepe. Van, aki vallási, van, aki családi ünnepnek tartja, míg mások a hagyományőrző, és népszokásokat felelevenítő…


jellegét hangsúlyozzák. A keresztény húsvét Jézus Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására, a zsidó húsvét – héber nevén Pészach – az egyiptomi rabszolgaságból való megszabadulásra emlékezik.

Húsvét – Easter – Feltámadás

A keresztény húsvét gyökerei a zsidó ünnepekre nyúlnak vissza, azok pedig a még ősibb, a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi, természetimádó ünnepekre.

A húsvét magyar neve Jézus sivatagi böjtjének emlékét őrzi, és arra utal, hogy a hamvazószerdától tartó 40 napos böjti időszak után ezen a napon szabad először húst enni. Számos nyelvben a héber pészah szóból (elkerülés) származik a húsvét elnevezése, spanyolul pascua, portugálul páscoa, olaszul pasqua, franciául paque, románul paste a húsvét neve. Az angol easter és a német ostern a pogány tavaszünnepekre emlékeztet.

Az idők során keveredett, összeolvadt a különböző vallások húsvéti ünnepével a pogány tavaszünnep, mely az emberiség azon hagyományait viszi tovább, miszerint akkor élhetünk harmóniában a természettel és a természetfeletti erőkkel, ha alkalmazkodunk a természeti ciklusokhoz, az évszakok változásához, a Nap és a Hold járásához.

Ősi húsvéti jelkép a bárány. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: “Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk”.

A húsvéti nyúl a családot jelképezi, az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában erre magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. A nyúl és a tojás kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: a nyúl eredetileg madár volt, de az istennő haragjában négylábú állattá változtatta.

Az is meglehet, hogy csupán tévedésről van szó. Egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált szerte a világon.

A barka is gyakori húsvéti jelkép, helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapon. A szentelt barkának később is hasznát vették: falun néhol az ereszbe tűzték, mert azt tartották, hogy így nem érheti villámcsapás a házat. Emellett „gyógyszerként” is használták: a hiedelem szerint hideglelés – láz – vagy torokfájás ellen elég volt lenyelni egy szem szentelt barkát.

A tojásokat termő húsvétfa (húsvétág) állítás manapság újból divatba jött. Annak függvényében, hogy a bejárati ajtónál, a lakásban vagy a kertben szeretnéd felállítani a díszt, szerezz be barkaágat, fűzfaágat vagy bármilyen virágzó faágat. Díszítéséhez használj színes krepp papírszalagokat, papírrózsákat, kifújt hímes tojásokat, színes fatojásokat, nyuszi- vagy madárfigurákat, üvegdíszeket.

A húsvétnak talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. A tojás a termékenység, a teremtés, az újjászületés legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát és az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. Az újonnan kikelt csibék az életet szimbolizálják, Jézus feltámadására utal, vagyis arra, hogy van élet a halál után is.

A húsvéti tojás készítése ma is a lányok, asszonyok dolga. A tojások sokféle módon készülhetnek, népi iparművészek ma is használják a viaszolás, a patkolás, a karcolt és a hímzett díszítés technikáját. A legegyszerűbb talán a ” berzselés”: a tojás felületére tegyél egy szépen erezett petrezselyemlevelet, gézzel, harisnyával rögzítsd a tojáson és így tedd a festékbe. A festékből kivéve a tojás átveszi a főzet színét, a levél alatt viszont világos marad, csak annak erezete, mintája marad a tojáson.

Egyre többen használnak újra növényi festékanyagokat (lila és vöröshagyma levél, lilakáposzta, kamilla, cékla, buzérgyökér, zöld dióhéj, bodzabogyó levél, szárított csalán főzete, stb.) a színezéshez. (Vehetsz tojásfestő tablettákat, lapocskákat is, de a szintetikus festékekkel színezett tojások allergiát válthatnak ki.) Ha a kész tojásokat végül megkened szalonnahéjjal, vagy oliva olajjal, akkor fényes is lesz.

A tojásfestés mellett a legismertebb húsvéti szokás közép-Európa országaiban a húsvét hétfői locsolkodás, melynek a víz termékenységvarázsló, tisztító erejébe vetett hit az alapja. Mások a bibliai történetet veszik alapul, mely szerint, amikor Jeruzsálemben híre ment Jézus feltámadásának, vizet locsolva próbálták feloszlatni az összegyűlt tömeget.

A vödör víz (vagy még régebben a patakba dobás) a legtöbb helyen kölnire „szelídült”, de a locsolók napjainkban is kis versikével állnak a lányok, nők elé. A régi, rímes locsolóversek háttérbe szorulnak a pénzt kérő, illetve a vicces (vagy annak szánt), olykor obszcén költeményekkel szemben.

A locsolás jutalma a festett tojás és a húsvéti ételekkel, itallal való kínálás volt. A legutóbbi évtizedekben a szokás jelentősen módosult, a festett tojást sok helyen felváltotta a csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura, a gyerekeknek pedig többnyire pénzt és egyéb ajándékokat szoktak adni a locsolásért. (Hogy ez jó-e, azt döntse el mindenki önmaga.)

A húsvéti tojásjátékokat egész Európa ismeri. A kanalas tojásszállításnál a résztvevők kapnak egy kanalat, és azon egy tojást. Egyszerre indulnak, és az előre kijelölt célig kell elszállítani a tojást. Az nyer, aki először ér oda a célvonalhoz, és nem ejtette le egyszer sem tojását.

A tojásgörgetés nagyon egyszerű játék, mindössze egy domb és néhány festett tojás szükséges hozzá. A tojások színe vagy mintája különbözzön! Mindegyik játékos válasszon egy tojást, és tapsszóra egyszerre gurítsák le a domboldalon. Akinek a tojása elsőnek ér le, az nyer.

A tojáskeresés is jó mulatság. Rejts el a lakásban vagy a kertben jó pár db tojást, amelyeket a gyerekeknek (kisebbek a felnőttek segítségével) kell megkeresniük. Az nyer, aki a legtöbb tojást megtalálja egy előre kiszabott időn belül.

A tojásgurítást párban kell játszani, és egy dombos területet, vagy lejtős útszakaszt kell hozzá keresni. A játékosok egyike a dombról legurítja a tojásokat a lent álló párjának. Az a cél, hogy minél messzebbre guruljon a tojás, és épségben maradjon. Az épen maradt tojást újra lehet gurítani mindaddig, míg el nem törik. Az a páros győz, aki a legmesszebb tudott eljutni tojásával.

Egyre több helyen tartanak tojásfutást, tojástapogatást, tojásdobálást is. A tojásdugdosáshoz két csoportot kell alkotni, 6-8 játékossal. Mindkét csoport 3-4 tojást kap, a résztvevők számától függően. Majd külön helyiségekbe vonulnak, és minden tojást elrejt valaki a ruházatába. Ezután ismét találkozik a két csapat, és ki kell találni, hogy kinél van tojás. Nem szabad hozzáérni a másikhoz, hanem csak szemlélni. Ha valakire rámutatnak, köteles elővenni a tojását – amennyiben van neki. Mindkét csoportnak csak annyi próbálkozása lehet, ahány tojás el van rejtve. Az a csapat nyer, akinek több tojása maradt felfedetlenül.

Magyarországon a húsvét elképzelhetetlen főtt sonka vagy bárány, főtt tojás, torma és kalács nélkül. Az asztalon megtalálhatóak a friss tavaszi zöldségek, az újhagyma, a retek, uborka is. Húsvétkor is érdemes odafigyelni táplálkozásunkra, hogy elkerüljük az ünnepi bőséges lakmározás, és az alkoholos italok fogyasztásának mellékhatásait. Húsvét idején sem lehetetlen a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozást megvalósítani, de szükség van az alapanyagok, a receptek és az ételek tudatos megválogatására.

A húsvéti családi menü összeállításához > ITT< találhatsz recepteket, a lakást és az asztalt pedig tavaszi virágokkal, nárcisszal, jácinttal, barkával, tulipánnal díszítheted.

A húsvéti hagyományokra vagy az ünnepi kikapcsolódásra kíváncsiakat országszerte számos program és esemény várja, szemezgess az alábbi oldalon:

ÚtiSúgó-Húsvét

Húsvét – Easter – Tavasz

Ahány ember, annyiféle húsvét. Lehetsz bármilyen vallású, vagy akár vallás nélküli, kívánom, hogy a húsvéti napokon mindannyian a világ újraéledését, a békét, és a szeretetet ünnepeljük…

Oszd meg másokkal is!

Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

2 hozzászólás:

  1. Kedves Ildikó!
    Húsvéttal kapcsolatos hitvallás, hagyományőrzés gazdag leírását olvastam a honlapodon. Gratulálok.
    Kellemes Húsvéti Ünnepeket, jó egészséget kívánok.
    Sok szeretettel: Anna

  2. Kedves Ildikó!

    Köszönöm a tartalmas húsvéti üdvözletet.
    Örülök, hogy ilyen értékes emberrel hozott össze az internet, sokkal szegényebb lenne az életem, hírlevelei és üdvözlő sorai nélkül.Nagyjából tisztában voltam a húsvéti ünnep eredetével, a tojás és a termékenység szimbólummal, de a gyöngy tyúk története ismeretlen volt. Ismertem a bárányt a nyúl helyett, így legalább teljes az ismeretem.
    Áldott nagyon boldog Húsvéti Ünnepeket, a munkájában sok sikert.