Saját idő


Mindenkinek szüksége van kikapcsolódásra, lazításra, amikor azt teheti, amihez éppen kedve van. Nem tudom, ki hogy van vele, de én bizony nehezen tudom tolerálni, ha valaki nem tartja tiszteletben, hogy hogyan, és mivel…


szeretném eltölteni a szabadidőmet. “Élni annyit jelent, mint tettekben, érzésekben, gondolatokban megélni az életet. Ez a tapasztalás az időben történik, így végső soron az idő a legszűkösebb erőforrásunk… Épp ezért a leglényegesebb döntéseink közé tartozik, hogy mire szánjuk és mire szenteljük az időnket.” Csíkszentmihályi Mihály

Mai felgyorsult, teljesítmény központú világunkban a pihenés sokak számára luxusnak tűnik, pedig minden ember természetes igénye kellene, hogy legyen, mivel alapvető fontosságú a tanulás vagy munka utáni regenerálódás.

A szabadidő pedig csak akkor szabad, ha azt elvárásoktól, kötelezettségektől mentesen, a saját kedvünk szerint tölthetjük.

Nem egy ismerősöm panaszkodik például arra, hogy a főnöke bizony rendszeresen felhívja munkaidőn túl is ezért-azért, és elvárja, hogy a saját szabadidejében is rendelkezésre álljon.

Nekem nincs főnököm, csak saját magam. Egyesek azonban úgy gondolják, hogy a honlapjaimra kiírt nyitva tartási időt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatják, csak mert a munkaidőmön túl is elérhető vagyok a mobiltelefonomon. Számomra pedig ilyenkor mindig kínos, ha egy felnőtt embernek el kell magyaráznom alapvető illemszabályokat.

Fentieken túl a családon belül is érdemes előre megbeszélni, egyeztetni a közös programokat, ha szeretnénk elkerülni a sértődéseket. A harmonikus együttélés érdekében lehetővé kell tenni, hogy az együtt töltött időn kívül legyen mindenkinek saját szabadideje is, amit elhatározása szerint tölt.

“Néha egyedül kell lennünk ahhoz, hogy a szó legteljesebb értelmében újra önmagunkra találjunk. Időre van szükségünk, hogy gondolkodjunk, eldolgozzuk az elvarratlan szálakat, felfedezzük a kuszaság mögötti értelmet, vagy egyszerűen csak szabadjára engedjük fantáziánkat.” Leo Buscaglia

A munkahelyi kapcsolatokon túl a rokonságra, a barátokra, és az ismerősökre is vonatkoztatva lényeges, hogy ne sajátítsunk ki senkit a magunk kénye-kedvére, és ne telepedjünk rá senki szabadidejére az ő előzetes beleegyezése nélkül.

Ha minden percünkben mások rendelkezésére állunk, és nem biztosítunk magunk számára saját időt, az előbb-utóbb a testi-lelki egészségünk, és kapcsolataink rovására megy. Számos bosszúság, feszültség, konfliktus elkerülhető, ha a saját időnkön túl tiszteletben tartjuk mások idejét is.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.