A mondás szerint mindenkinek arra van ideje, amire időt szán. Amikor valaki túlterheltnek érzi magát, akkor érdemes átgondolnia, hogy hogyan, mivel telik egy-egy napja. A legtöbben szinte észre sem veszik, mennyi mindennel képesek a saját idejüket, energiájukat pocsékolni.

„Ha valamit szívvel-lélekkel csinálunk, akkor megsokszorozódik az energiánk, szinte kifogyhatatlanná válik. De ha kételyeink vannak, és nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor szorongani kezdünk. Az a fizikai és érzelmi energia, amelyet a szorongás emészt fel, elképesztő mértékű.” Helen De Rosis

A figyelem elterelés bizonyos embereknek a munkája, mások csupán hobbiból űzik. Nem árt azonban észben tartani, hogy saját világunkban mindig az erősödik meg, amire a figyelmünk összpontosul. Ezért a hiányok helyett én inkább arra figyelek, amivel rendelkezem, és közben törekszem arra, amit még szeretnék.

Számomra az is idő és energiarabló tevékenység, amikor valaki olyan képet igyekszik mutatni magáról, aminek köze sincs a valósághoz. Sokak időtöltése az is, hogy mindig mindenről muszáj véleményt alkotniuk. Mások címkézése, folyamatos kritizálása nagy divat, miközben bőven volna min változtatni a saját házuk tájékán is.

Mindez elég jól megfigyelhető a politikusok, a korántsem független és tárgyilagos, ezáltal egyre hiteltelenebbé váló sajtó, tv, rádió esetében, de a különböző közösségi oldalakon előszeretettel űzi szinte mindenki ezt a látszat tevékenységet. Ahelyett, hogy valami értelmes, értékteremtő dologgal foglalkozna. Mi ebben a jó? Amíg szerepet játszik, manipulál, vagy másokkal foglalkozik, addig se kell szembenéznie a valósággal, és a saját életével?

„A nyugtalanságot, a szorongást, a feszültséget és az aggódást – valamennyi a félelem különböző formája – a túl sok jövő és a nem elegendő jelen okozza. A bűntudatot, a megbánást, a neheztelést, a sérelmeket, a szomorúságot, a keserűséget és a nem megbocsátásnak valamennyi formáját a túl sok múlt és a nem elegendő jelen okozza.” Eckhart Tolle

Nagyon könnyű bármit is túlbonyolítani, sokkal nehezebb egyszerűsíteni, mégis érdemes az utóbbira törekedni. Fontos elemeznünk egy-egy helyzetet, de a túlagyalás (szebben kifejezve a túlzásba vitt gondolkodás) ott is problémát fedez fel, ahol nincs is, és inkább fejfájást hoz, mint megoldást.

„A tett halála az okoskodás.”- mondta Madách Imre. Az eszmecsere fontos, de nem igazán visz előre, ha elhatalmasodik valakin az okoskodó vitatkozni vágyó. Egyrészt ahány ember, annyi nézet, vélemény, és annyi szellemi szint, másrészt senki sem ért mindenhez, és senki sem tévedhetetlen. Ha rendszeresen kéretlenül osztogatjuk a jó tanácsainkat, gyorsan megfogyatkozhatnak körülöttünk az értelmes emberek.

A multitasking (több tevékenység egy időben történő végzése) megosztott figyelmet kíván. Anyaként, háztartást vezetőként, vállalkozóként időnként szükségem van rá, de maximalistaként számtalanszor estem a csapdájába, ezért már óvatosan élek vele. Tapasztalataim szerint bizonyos esetekben jó egyszerre több mindent csinálni, mert fejleszti a reakció képességet, de könnyen felszínessé tehet, a minőség rovására mehet, és stresszhez, kiégéshez, az emberi kapcsolataink megromlásához is vezethet.

Szeretem az idézeteket, mert motivációként, kimozdítóként hatnak rám, de a mérték ezen a téren is érték, különben könnyen eltéríthetnek attól, amit épp tennem kellene. Márai Sándor ez alól most is kivétel:

„Vigyázz, hogy életben és munkádban a közhely, a mellékes, a kényelmesebb megoldás el nem csábítsanak. Mindig akad valamilyen esély, mely feloldja a szükséges erőfeszítés feszültségét, mellékutakat kínál, olcsóbb lehetőséget ajánl fel. Beszélj a lényegesről, írd a lényegeset, cselekedj lényegesen. Ez mindig nehezebb, több életerőt követel, – s ugyanakkor amikor elszánod magad arra, hogy a helyzetnek vagy a munkának lényeges erőidet adod, megtudod, hogy ez volt az egyszerűbb, igen, az egyetlen lehetséges megoldás, a tökéletes. A mellékes, a félmegoldás, a közhely, a mellébeszélés, a kitérés, a köntörfalazó műgond végül is több és gonoszabb erőfeszítést követel, mint a lényeges, az egyszerű, a tökéletes. Amikor a középutat választod, pazarolsz. A lényeges mindig olcsóbb, hasznosabb, eredményesebb. Élj gazdagságosan, alkoss takarékosan, ne költsd erődet másra, csak a lényegesre.”

Az időnk, energiánk megfelelő elosztása, a figyelmünk koncentrálása nemcsak hatékonyabbá, egyszerűbbé, de élvezetesebbé is teheti az életünket.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Mi a véleményed? Írd meg!

RSS