Emberek között élünk, ha akarjuk, ha nem, és bizony életünk legnagyobb örömeit és bánatait is a kapcsolataink okozzák. “Az élet folyamatos tanulás, és az egyik tantárgy, amit meg kell tanulnunk:

az emberi kapcsolatok.” Andrew Matthews Nem könnyű tantárgy, az önismeret, az önbizalom, az önértékelés hiányában az élet minden területén jelentkezhet probléma, a párkapcsolati, a gyerek-szülő, a gyerek-tanár, a tanár-szülő, a baráti és a munkahelyi kapcsolatok is rendkívül könnyen elromlanak.

Nincs biztos recept, csak egy biztos: a konfliktusokat meg kell oldani, nem érdemes a szőnyeg alá söpörni. Az őszinte, egészséges kommunikáció, a párbeszéd lehet az összekötő híd, a megoldás.

Az ember természeténél fogva társas lény, csak másokkal szövetségben élhetünk teljes életet. Történjék bármi, egymásra vagyunk “utalva” és ez bizony kötelezettségekkel is jár. Ezt kapcsolati etikának nevezi Böszörményi-Nagy Iván magyar származású, az Egyesült Államokban élő családterapeuta. A kapcsolati etika érvényesülésének részei többek között az igazságosság, a kölcsönösség és az egymásért vállalt felelősség. Fontos a megértő, cselekvő szeretet, az adás-kapás egyensúlya.

Lényeges kiemelnem, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatokra csak olyan ember képes, aki önmagában is egységben van. Ha tudatosan vagy tudattalanul azt reméljük, hogy a másik majd megoldja azokat a problémáinkat, amire egyedül képtelenek vagyunk, és a másiktól várjuk a boldogságunk, akkor annak csalódás lesz a vége.

Kapcsolatainkat naponta ápolni kell. A hétköznapok szürkesége, a lustaság jelenti a legnagyobb veszélyt. Ne vegyünk természetesnek semmit sem, az intimitás (ami nem egyenlő a szexualitással) legyen jelen a kapcsolatainkban. A másikra figyelés, az apró, naponta kifejezhető gesztusok, mint pl. a bókok, az érintés, egy-egy ölelés, simogató mozdulat,… csodákra képesek, főleg, ha őszinték. A párkapcsolatban pedig elengedhetetlen a szenvedély, a tűz szinten tartása. Ne szégyeljük, hanem mutassuk ki érzelmeinket, ne gondoljuk azt, hogy a másik úgyis tudja. Túl nagy árat fizethetünk érte, ha engedjük eluralkodni kapcsolataink felett a kényelmes megszokást.

Kapcsolatainkban a szereteten és a figyelmen kívül fontos az is, hogy őszintén önmagunk maradhassunk. Nagyon kevés ember meri felvállalni, hogy azt mondja, amit gondol, és azt teszi, amit mond, mert az bizony időnként kényelmetlen következményekkel jár.

Ha megvan az intellektuális összhang, a közös érdeklődési kör, célok, tervek és a tisztelet, a bizalom, az egyéni szabadság is, akkor ilyen kapcsolatokban mindannyian többek leszünk, azaz feltöltődünk. Az igazi kapcsolatok nem korlátozzák, hanem kiteljesítik az életünket.

Csakhogy a világ nem áll meg, mi magunk is fejlődünk, megváltozik a gondolkodásunk, más dolgokhoz kezdünk vonzódni. A teljesen más világnézetű és egészen más utakon járó emberek között pedig egy idő után elkerülhetetlen a kapcsolat lazulása, vagy akár felbomlása is, ilyenkor tudomásul kell venni, hogy közös utunk véget ért, és már nincs mit tanulnunk egymástól.

Ezzel szemben azt tapasztalom, hogy egyre több ember marad olyan kapcsolatokban, amelyekben már nem lehetnek önmaguk, és így csak elszívják egymás életerejét, kedvét, közben pedig nem értik, hogy mi is lehet a baj. Pedig egyszerű: egy életen át nem lehet olyan “kompromisszumokkal” élni, amely megöli az identitásunkat.

Végezetül pár idézet, melyek nálamnál sokkal jobban elmondják a lényeget:

„Minden emberi kapcsolat szent egymásra találás. A másik emberben önmagad másik felét ismered fel, minden vonásában saját vonásaidat látod meg. Amit róla gondolsz, magadról gondolod. Amit vele teszel, magaddal teszed. Amit róla képzelsz, azt magadról képzeled. Mindaz, amit neki kívánsz, egy napon veled fog megtörténni.” Tatiosz

“Mindent elérhetsz az életben, mindent legyőzhetsz magad körül és a világban, mindent neked adhat az élet s te mindent elvehetsz az élettől: csak egy ember ízlését, hajlamát, életütemét nem tudod megváltoztatni, azt a másféleséget mely teljesen jellemez egy embert, aki fontos számodra, akihez közöd van.” Márai Sándor

“A másokkal való érintkezésben legelőször azt kell megtanulnunk, hogy hagyjuk a maguk sajátos módján boldogulni az embereket…” Henry James

“Ha rugalmas vagy és hagysz másokat olyannak lenni, amilyenek, akkor egy rakás stressztől kíméled meg magad. A lelki béke a megváltozott hozzáállásból származik, nem pedig a megváltozott körülményekből.” Andrew Matthews

„Az élet játéka, a bumerángok játéka. A gondolataink, tetteink és szavaink visszatérnek hozzánk előbb vagy utóbb, megdöbbentő pontossággal.” Florence Shinn

„Amikor már lusták vagyunk udvarolni, csábítani, kívánatossá tenni magunkat… Egy tartós együttélésben is joga van mindenkinek ahhoz a gyengédséghez, csábításhoz, törődéshez, azokhoz a hangulatokhoz, amelyek az udvarlás idején természetesek voltak. Enélkül minden kapcsolat elsötétedik és kihűl.” Popper Péter

„A mostani kapcsolatok könnyű felbomlásának oka a hihetetlen mértékű egoizmus. Az, hogy mindkét fél azzal foglalkozik, őt hogyan sértette meg a másik. Meg kell tanulni, hogy ne legyél annyira fontos magadnak. Ott a másik. Mégis, amikor azt látod, hogy nem tökéletes, elkezdesz megsértődni. Mert vannak hibái. Pedig neked is vannak.” Nyírő András

„Amikor valaki csalódást okoz, választhatsz: elkezdheted kritizálni, sértegetni és zavarba hozni, vagy pedig megpróbálhatod helyre hozni a problémát.” Andrew Matthews

„A legtöbb kapcsolat – legyen az szerelmi, baráti, szülői, házastársi – azért üresedik ki, válik unalmassá, mert az egymással “kommunikáló” felek nem mernek lelkük mélyéből beszélni.” Horányi Katalin

„Minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek, de az attól még nem lesz rossz kapcsolat. Rossz csak akkor lesz, ha a felek úgy döntenek, hogy nem oldják meg a benne lévő problémákat, és hagyják, hogy a probléma uralkodjon el rajtuk és a napi kommunikációjukon.” Marie Clarence

„Végül is meddig él egy kapcsolat? Házasság vagy barátság – mindegy. (…) Ameddig úton vannak. Amíg még tartanak valahonnét valahová. Amikor már csak önmagukat ismétlik, végszavaik vannak, monológok hangzanak el, amelyek a beszélgetést helyettesítik, akkor véget ért.” Popper Péter

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!