A lélek erőlevesei archívum

A sivatag szélén élt egy remete. Egy napon egy fiatalember kereste fel, aki így panaszkodott neki: „Olyan sok szent szöveget olvasok, elmélyülök a szavak szépségében, fel szeretném tartóztatni, és mint az örök igazság visszfényét…

Olvasd tovább

“Nem hiszek az Elrendelésben, mert van szívemben akarat, s tán ha kezem másképp legyintem, a világ másfelé halad. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény, boldogtalan ember. Hosszú-hosszú vándorlás után,…

Olvasd tovább

“Az élet színes, olyan, mint a tarka szivárvány. Benned is ezerféle szín van, ezerféle lehetőséggel. S mind ezt a sok-sok színt, ezt a sok-sok lehetőséget felszínre tudod hozni magadban.” Egy napon a színek arról vitatkoztak, hogy…

Olvasd tovább

Továbbra is fagyosszent vagyok, és a mélabús idő néha borongóssá tesz, de azt újra örömmel fedeztem fel, hogy az ősz csodálatos szín kavalkáddal kápráztat el. A természet idén is fantasztikus festőművész.

Olvasd tovább

Azt mindannyian tudjuk, és tapasztaljuk, hogy gondolataink befolyásolják cselekedeteinket. Időnként pedig, mint a hívatlan vendégek, elfecsérelik az időnket, ha pedig sok van belőlük, túl is bonyolítják az életünket.

Olvasd tovább

Minden ember máshol tart a tapasztalatokból levont tanulságok, és felismerések útján, ám az alábbi történet is rámutat arra, hogy közönyös, kíméletlen, számító világunk megváltoztatását magunkkal kell elkezdenünk.

Olvasd tovább

Pünkösd napjain is látom, és érzékelem, hogy vannak, akik bár egy nyelven beszélnek, mégsem értik egymást. Harsogó világunkban jó néha elvonulni, és csendben lenni, de vannak helyzetek, amikor muszáj megszólalni, és cselekedni is.

Olvasd tovább

Május első vasárnapján az édesanyák, anyák, nagymamák, dédnagymamák kerülnek a középpontba. Életem egyik legjobb döntése, hogy gyermeket hoztam a világra, és egyben a legszebb pillanatokat is ezáltal kaptam, kapom.

Olvasd tovább

Számtalan dolgot lehet jól és rosszul is használni, ilyen a szóbeli kommunikáció is, amely jelentős szerepet tölt be a mindennapjainkban. Ezért rendkívül fontos lenne, hogy mondanivalónkat, érzéseinket, úgy közvetítsük, hogy szavainkat ne értsék félre.

Olvasd tovább

Az igazi nő – akárcsak az igazi férfi, mindenkiben ott van valahol, legbelül. Március 8-án, Nőnap alkalmából egy 1995-ben íródott verset ajánlok nőtársaimnak – és a férfiaknak is, ébresztőként és inspirációként.

Olvasd tovább

A legtöbb hiedelmünk sokszor nem is a saját hiedelmünk, csupán átvettük őket a családunktól, és szűkebb-tágabb környezetünktől. Lehetséges, hogy valaha esetleg volt értelmük, céljuk, ma viszont már feleslegesek, és hátráltatóak is lehetnek.

Olvasd tovább

A nehéz helyzetekre nem mindenki reagál egyformán. Vannak, akiket az ideiglenes kudarc könnyebben elbizonytalanít, és hamarabb azt mondják, hogy elég volt, feladom. Az alábbi történetet elsősorban a számukra küldöm, biztatásként.

Olvasd tovább

“Vannak olyan pillanatok, amikor az ember úgy érzi, egész biztosan összeomlik a világ, mert az lehetetlen, hogy csak úgy álljon közömbösen, és hagyja megtörténni azt, aminek nem lenne szabad megtörténnie, mert annyira igazságtalan vagy kegyetlen.

Olvasd tovább

Egy tanmesével kezdem: Egy csoport volt diák, akik mára nagy karriert futottak be, összejöttek, hogy meglátogassák régi tanárukat. A beszélgetés során hamar szóba került a stresszes munka, a magánélet és a kevés szabadidő is.

Olvasd tovább

Évindítóként megállok egy kicsit, hogy megnézzem, hol is vagyok most pontosan, és merre is szeretnék tovább menni. Számomra a 2016. év olyan gyorsan eltelt, és oly sok mindent vitt és hozott, hogy bőven van mit átgondolnom.

Olvasd tovább

Karácsonyhoz közeledvén ez a tanmese szerintem aktuális: Volt egyszer egy réges-régi, fenséges fa, amelynek ágai szinte az eget súrolták. Amikor virágba borult, különféle színű, alakú és nagyságú pillangók egész serege táncolta körül,…

Olvasd tovább

Magyarországon december 6-án érkezik a gyerekekhez a Mikulás, illetve a Télapó, vagy más néven Joulupukki. Akárhogy is nevezzük, mindannyiunkban élénken él a szánon érkező, fehér nagyszakállú, piros bundás mesebeli alak emléke.

Olvasd tovább

Advent, a Karácsony előtti négy hetes időszak 2016-ban november 27-én kezdődik. Az elcsendesedés, a várakozás, az ünnepre készülődés idején is találjátok meg a bennetek lévő fényt, és árasszátok szét, hogy a sötétség helyett minél nagyobb világosság legyen.

Olvasd tovább

Egyre többen, és egyre többféleképpen próbálnak tanácsokkal ellátni, „észre téríteni” bennünket. Kívülállóként persze néha könnyebb rálátni egy-egy helyzetre, ám sokszor pont azért válik felelőtlen okoskodássá, mert a tanácsot osztogató nem érintett.

Olvasd tovább

Kicsit Popper Péterre emlékezve is, és mert egyre aktuálisabb is sajnos: “Az élet kikényszeríti, hogy az ember játszmákat játsszon. A kérdés csak az, hogy amit az élet kikényszerít, abba mindig bele kell-e egyezni?

Olvasd tovább

Az őszi levelek csodás látványa és illata, az esernyőkön kopogó esőcseppek hangja, no és a fázó, siető emberek mégis komor arca eszembe juttatta többek között Kern András egy dalát, amelytől talán nektek is kicsit jobb kedvetek lesz.

Olvasd tovább

Hét indítónak Zig Ziglar mondataival kezdem a mai bejegyzésem: “Ma van az a holnap, amitől oly sokat vártál tegnap. Kérdés: Mit teszel ma, hogy olyan eredményes legyen a holnap, amilyennek a mai napot remélted tegnap?”

Olvasd tovább

A tanmese olyan táplálék a léleknek, amelyből nem lehet túl sokat fogyasztani, ezért hoztam egy újabb történetet: “A fösvény az aranyát a kertjében egy fa alá rejtette. Minden héten kiásta, és órákon át nézegette.

Olvasd tovább

Az augusztusi éjszakák egyik leglátványosabb égi tüneménye a Perseidák meteorraj, ami mindig bőséges csillaghullást hoz. Te is megfigyelheted! Az égre nézve azt kívánom, hogy teljesüljön a kívánság, amit a hullócsillagok láttán kívántál. 🙂

Olvasd tovább

Amikor csak nézünk, nem biztos, hogy meglátjuk azt, ami a szemünk előtt van, ha pedig nem figyelünk, akkor a zajok elnyomhatják a hangokat. Sokszor észre sem vesszük, vagy nem értékeljük eléggé mindazt, ami számunkra megadatott.

Olvasd tovább

“Egy kisvendéglő csöndes helységében ülök. A július végi kora délutánban bágyadtan figyelem a tőlem karnyújtásnyira zajló élet-halál küzdelmet. Egy kicsi légy életerejének utolsó maradványait összeszedve, kétségbeesetten…

Olvasd tovább

RSS