Advent harmadik vasárnapján a hat alapérzelem egyikéről, az örömről írok. Számtalan rossz dolog történik a világban, és benne velünk, ezért hajlamosak vagyunk megfelejtkezni róla, hogy emellett azért sok öröm is létezik…

az életünkben, vagy nem értékeljük eléggé, vagy észre sem vesszük mindezeket. Egyre több ember veszíti el az örömre való képességét, sokan pedig felszínes örömpótlékokkal igyekeznek belső hiányaikat, ürességüket kielégíteni.

Karácsonykor mindez még feltűnőbb, mivel a kereskedelmi promóciók hatására sokan elhiszik, hogy ha megsokszorozzák anyagi javaikat, akkor az örömük is több lesz. Ha valaki megáll ezen az anyagi szinten, akkor az öröm hamar elillan, és újabb, aztán még újabb örömpótlékot kell keresnie.

Az Ajándékkosár webáruház üzemeltetése során nap, mint nap tapasztalom, hogy az ajándék nem csak a megajándékozottnak, hanem az ajándékozónak is örömet ad. Nem mellesleg nekem is örömforrás, hogy a munkámmal részt vehettem benne. 🙂

Az ajándék valóban kedves meglepetés, figyelmességünk, szeretetünk egyik kifejezési módja szeretteink, ismerőseink vagy épp magunk felé, ám sokan elfelejtik, hogy nem pótolhatja a hétköznapokban is fontos, egymással töltött minőségi időt, törődést.

Szerintem sokkal gazdagabbá válik az az élet, amelyben megosztjuk egymással az időnket, érzéseinket, benne az örömeinket is, mások örömének örülni pedig igazán felemelő érzés.

Előbb-utóbb mindenki rájön, hogy a tartós, valódi öröm forrását elsősorban nem kívül, hanem belül, saját magában fedezheti fel. Jó pár évvel ezelőtt egy betegség folytán elvesztettem a mozgásképességemet, a szaglásomat, és az ízérzékelésemet is. Pár szakember és szeretteim áldásos tevékenységének, illetve saját hozzáállásomnak köszönhetően csak ideiglenes állapot volt. Azóta sok mindent, amit azelőtt természetesnek vettem, már ajándéknak tekintek, örülök neki, és hálás vagyok érte minden nap.

Mindenki életében vannak nehéz, fájdalmas időszakok, csalódások, amikor épp nem látjuk az élet napos oldalát, és úgy gondoljuk, hogy nincs minek örülni. Ha ilyenkor teret adunk a csüggedésnek, a fásultságnak, az önsajnálatnak, az hamar felemészti a maradék életerőnket is. Kiemelkedően fontos, hogy mire összpontosítunk.

Nem vagyok vak, sem süket, nem vitatom, hogy lehetne jobb a helyzet országunkban és bárhol másutt is, a saját életem se mindig fenékig tejfel, ezért aztán minden nap lehetne panaszkodni, vagy ezt-azt kritizálni. Csakhogy ez egyrészt önmagában nem visz előrébb (sőt, sokszor még mélyebbre húz), másrészt azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy életminőségünk, testi-lelki-szellemi harmóniánk, örömünk, elsősorban nem a külső körülményeken, hanem a saját hozzáállásunkon, döntéseinken, cselekedeteinken múlik.

„Aludtam, és azt álmodtam: az élet öröm. Felébredtem, és azt láttam: az élet kötelesség. Dolgoztam, és azt láttam: a kötelesség öröm.” Rabindranath Tagore

Az öröm iránti vágy nemcsak erős motivációt ad, de útjelzőként is szolgál. Bármely élethelyzetben is vagyunk éppen, nem múlik el úgy nap, hogy ne lenne benne öröm is. Érdemes időnként félretenni a komoly felnőttségünk. Például gyerekekkel játszva biztosan újra átélhetjük, hogy milyen is az, amikor valamibe önfeledten, örömmel belemerülünk.

„Tápláld az örömgenerátorod! Érdemes megkeresnünk, hogy mi az, aminek örülhetnénk, illetve mi az, amivel mi szerezhetnénk örömet másoknak. A legborúsabb napon is ér valami apró öröm bennünket, csak észre kell vennünk. Eszel, tisztálkodsz, fűtesz, világítasz. Azt hiszed, az örömöt nem kell mindennap felszítanod és táplálnod? A lényedben rejlő örömgenerátor állandó működéséről éppúgy gondoskodnod kell, mint testi szükségleteidről! Az sem történik önmagától. Az örömöt éppúgy állandóan, aktívan kell termelni, mint a fényt! Különben kialszik, s a sötétségbe beosonnak hozzád az éjszaka lényei: a csüggedés, a félelem és a meddő aggodalmaskodás. Minden tevékenységedhez hívd meg az örömöt segítőtársnak! A biztos sikerrel kötsz így szoros szövetséget!” Szepes Mária

Ha felfedezzük a bennünk rejlő, fejleszthető képességeket, és meglátjuk a mindennapokban is a körülöttünk lévő lehetőségeket (számomra ajándékok), és mindezzel élünk is, akkor megteremthetjük azt a légkört, amiben nemcsak örömteli, hanem értelmes is a létezésünk.

Amikor pedig nem arra koncentrálunk, ami szétválaszt minket, hanem arra, ami összeköt minket, akkor másokban is megláthatjuk a belső értékeket, és közösen minden lényegesen könnyebbé, örömtelibbé válik.

„Örömöm sokszorozódjék a te örömödben. Hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” Weöres Sándor

Örömteli adventi hétvégét és hétköznapokat kívánok!

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!