A csók világnapja


Tudtad, hogy a csók világnapja (National Kissing Day) július 6-án van? A csók olyan “világnyelv”, amelyet mindenütt értenek, ráadásul nem csak boldoggá tesz és egészséges, de testszépítő kúrának sem utolsó.


Elisabeth Oberzaucher, a csókolózási szokások kutatója szerint három feltevés van arra vonatkozóan, hogy miért csókolózunk.

Az egyik elmélet a csókot egyfajta rituális szokásnak tartja. Abból indul ki, hogy korábban az anyák a táplálékot saját szájukban “aprították össze”, majd szájon keresztül továbbították kisgyermekeiknek. Ily módon a csók a gondoskodás, a közelség, a szeretet és a kötődés jelképe lett, különös tekintettel az anya-gyermek kapcsolatra, amely a legerősebb kötődésnek számít. Egyes népeknél ez a fajta “csókolózás” még ma is divatban van, például Namíbiában a himbák esetében.

A másik elmélet tulajdonképpen az elsőből fakad. Eszerint az evolúció során az ember tovább “tökéletesítette” azt, ami amúgy is kellemes. És közben “elveszett” az eredeti cél, szándéknak megmaradt viszont a szeretet és a közelség “szájon keresztül” történő kinyilvánítása. Azaz miért is kellene lemondani a csókolózás oly hasznos és kellemes tapasztalatáról.

A harmadik elmélet azt vallja, hogy a csókon keresztül két ember valóban “kóstolgatja” – kölcsönösen vizsgálja – egymást. A csók íze – az ajkak összeérintésével és a csókokkal foglalkozó tudományág, a filematológia szerint – fontos genetikai információt is hordoz.

Egyes szakemberek azt is állítják, hogy a csókolózás technikája, valamint az ágyban tanúsított magatartásforma között igen szoros összefüggés van. A csók a vágyódás jele, ezért számos terapeuta úgy gondolja, hogy a problémák megjelenésének az egyik szemmel látható jele, ha egy pár már nem csókolózik!

Az első csókra vonatkozó utalás az írott forrásokban Kr. e. 1500 környékéről való, mely az orr összedörzsöléséről és érintkezéséről szól. A Kr. u. 6. századi Káma-Szútra viszont már az általunk jól ismert csók három típusáról beszél, annak alapján, hogy milyen viszonzásra talál az aktus.

A Római Birodalomban külön elnevezéssel illették a csókot, érzelmi töltetük szerint. Az osculum a tisztelet és megbecsülés csókját jelentette, a basium a szeretetteljes barátság csókjaként szolgált, és a suavium a szenvedélyes szerelem kifejezőeszköze volt.

Több olyan népcsoportról tudunk, ahol nem szokás a csók. Az eszkimó és maori népcsoportok például nem élnek vele, az orrokat dörzsölik össze helyette. Kínában és Japánban pedig tabunak számít a nyilvánosság előtti csókolózás.

Sokan egészségügyi és higiéniai okokra hivatkozva nem csókolóznak, de az energiaáramlás befolyásolásától kezdve az átvett karmáig sok magyarázatot találhatunk még, ha szétnézünk az interneten.

Valóban nem árt foglalkozni a higiénia kérdésével, és azt sem szabad elfelejtenünk, hogy csókolózás útján számos betegség terjed (herpesz, tbc, influenza, Hepatitis B,…), de nézzétek el nekem, hogy ez a cikk most mégsem erről szól.

“Minek nevezzelek, ha ajkaimhoz ér ajkadnak lángoló rubintköve, S a csók tüzében összeolvad lelkünk, mint hajnaltól a nappal és az éj.” Petőfi Sándor

Bizonyított, hogy a csók nem csak a lélekre, de testre is jó hatással van. Csókolózás közben ugyanis megnövekszik a pajzsmirigy tevékenység, a vér-cukor szintünk megnövekszik, inzulin kezd termelődni a szervezetünkben és a szívünk is gyorsabban kezd verni.

A csók segít a fogyókúrában is, mert csókolózás közben megközelítőleg harmincnégy arcizom összehangolt mozgására van szükség, és egyetlen percnyi csókkal 12 kalóriát éget el a szervezet.

Jót tesz a fogaknak is, mivel javítja a nyál áramlását, ezáltal kiegyenlítődik a száj savassága és így csökkenti a fogkő és a romlás valószínűségét.

Egy szenvedélyes csóktól megemelkedik a vérnyomás és a testhőmérséklet, emellett érzékenyebbé válunk az illatokra, az endorfintermelés az egekbe szökik, és hihetetlen mértékű öröm járja át a lelket, szóval a csók szó szerint szárnyakat ad.

“A csók misztériuma, hogy a szánk ilyenkor nem beszél, de némán összeforr: testünk “legintellektuálisabb” szervéről, a szájról és a nyelvről kiderül, hogy valódi funkciója nemcsak az információk cseréje, hanem az érzéki szereteté is. Nyelvünkkel és az érzékeny idegekkel befont ajkunkkal többet lehet üzenni, mint szavakkal. És amikor két test összeforr, nemcsak “testileg érintkezik”, hanem két lélek is egymásba rezeg, s a találkozás extázisában azt kérdjük egymástól: hol voltál eddig?” Müller Péter

NOX- Bíborhajnal
Mint téli hó alól a hóvirág,
Mint tavaszi szélben a kerti fák virága,
Úgy búvik ki az én szívemből
S énekel a szerelmemről egy madárka
Arról dalol, hogy rám találtál,
S ajkaimra csókot adtál egy éjjelen
Azóta a boldogságom
Azóta a boldogságom végtelen.

A csók fontos része az életünknek. A csókolózás művészete segítségünkre lehet abban is, hogy őszinte, sikeres kapcsolatot tudjunk kialakítani párunkkal!

Ha még többet szeretnél tudni a csókról, akkor ajánlom figyelmedbe a www.csokinfo.hu honlapot.

Te csókolóztál már ma? Ha nem, akkor sürgősen pótold! 🙂

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!