
“Az élet olyan, mint egy doboz zsírkréta. A legtöbb ember nyolcszínű doboz, de persze mindenki a hatvannégy színűre vágyik, hegyezővel. Én azzal hízelgek magamnak, hogy hatvannégy színű doboz vagyok, bár…
…néhány hiányzik a krétáim közül.
Nem nagy baj, mert van néhány szép élénk színem, mint például a meténgkék. A gond az, hogy kizárólag nyolcszínű dobozokkal futok össze. Van még valaki, aki így van ezzel?
Úgy értem, annyiféle szín van az életben, annyiféle érzés, annyi összekötő kapocs… úgyhogy amikor találkozom egy nyolcszínű valakivel, közlöm vele, hogy bíbor!
erre ő: ó, úgy érted, lila? és nekiáll lilálkodni,
mire én: nem, én bíbort akarok!”
John Mayer énekes, gitáros, dalszövegíró
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!



Kedves Ildikó!
Minden dobozban benne van a hatvannégyszín, de a legtöbben ebből ötvenhatot nem látnak. A csecsemők még látják, de nem tudják értelmezni. Akik megtaníthatnák nekik, már csak nyolc színt látnak. Ezért csukódik be a szemük a további ötvenhat szín felé. Van aki rájön erre, és a maga tempójáben megpróbálja értelmezni a további színeket, van, aki nem. Nehéz dolgunk van, mert a tanulásban csak a saját tapasztalatainkra hagyatkozhatunk. De azok a legelesettebbek, akik nem tudják, hogy létezik még ötvenhat szín. Én nem tudom őket elítélni ezért. (Nem tudom, hogy én magam hány színt látok.)
Üdv.: Marika
Kedves Mária!
Igen, a szülői felelősség ebben is áll.
Szerencsére egyre több az “ébresztő segítő” mindehhez.
Szó sincs elitélésről, inkább csak elgondolkodtatásról.
Ha csak egy valaki is elkezdi felfedezni az utat a többi szín felé, már megérte leírnom.